A város és a vele egyező nev? tartomány lakói a síita irányzat követői, ezáltal
Irán támogatását élvezik, nem úgy mint az Afganisztán lakosságának 90 százalékát
kitevő tálibok, akik a szunnita irányzat képviselői. A város bevétele csúcspontját
jelenti az egy éven keresztül tartó gazdasági blokádnak, amellyel a tálibok az éhhalál
küszöbére taszították Bemiján lakóit.
"Rendkívül veszélyes a helyzet a városban, ahol egy újabb tragédia van készülőben
– hangoztatta az iráni ENSZ-nagykövet, aki szerint – felségjelzés nélküli harci
repülőgépek köröznek a város felett, néha kényükre-kedvükre mélyrepülésben alábuknak
és repeszbombákkal árasztják el a védtelen lakosságot."
A kilenc iráni diplomata meggyilkolását követő teheráni tiltakozás ellenére a tálibok
pakisztáni nagykövete visszautasította mind a bűnösök kiadatására vonatkozó kérést,
és a bocsánatkérést is. Iránban mind gyakrabban emlegetik a bosszút. Főleg azt követően,
miután a tálibok korábban tagadták, hogy bármi közük is lenne a Mazar Sarif-i
diplomaták lemészárlásához, később azonban beismerték, hogy tálib alakulatok végeztek
az irániakkal és engedélyezték a leszállást a holttesteket elszállító repülőgépnek.
Tovább tüzelte az amúgy sem higgadt kedélyeket az iráni televízió riportműsora,
amely azt jelentette, hogy Bemijanban nőket és gyerekeket is lemészároltak a tálibok.
Ezt követően Irán bejelentette: 200 ezer katonát von össze az afgán határ mentén
tervezett hadgyakorlatra. Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamanei ajatollah az állami
rádióban kijelentette: "Nem olyan egyszer? megakadályozni a tűz fellobbanását a térségben,
amelyet vélhetőleg nehéz lesz kioltani is. Mindenkinek tudnia kell, hogy rendkívül
veszélyes helyzet felé haladunk és csak az akadályozhatja meg a kirobbanását, ha a tálibok
és a pakisztániak leállítanak minden katonai akciót". (Pakisztán egyike annak három
országnak, mely elfogadja a kabuli tálib kormányzatot illetve támogatja hadseregüket).
"Nem hagyjuk, hogy az afgán síiták milliói a tálib bajkeverők áldozatává váljanak
és azt sem engedjük, hogy tudatlan vallási csoportok felelőtlen terjeszkedése vérfürdővé
változtassa Afganisztán síiták lakta területeit és esetleg a Közel-Kelet más országait
is."
1998. 09. 19. (II/38)
