1998. 07. 11.
Moszkvában orosz–szíriai kormányközi megállapodást készítettek elő,
amelynek nyomán orosz segítséggel nukleáris kutatóközpont épül a közel-keleti
országban. Oroszország számos más, a világ politikailag legingatagabb régióiba
tartozó országokkal is kiterjedt együttműködést folytat a nukleáris energia
hasznosításában, így atomtechnológiát szállít Iránba is. Moszkva jól tudja,
Irán minden erejét latba vetve próbál nagy hatótávolságú rakétatechnológiához
jutni. Ezzel más országokban is tisztában vannak, ezért mind több és több
ellenzője akad az orosz szállításoknak.
Az Egyesült Államok szenátusa szankciókat szavazott meg arra az esetre, ha az orosz
rakétatechnológia iráni kézbe kerülne. Moszkva azonban tagadja, hogy a nukleáris
létesítmények szállításának bármilyen köze lenne az atomenergia katonai célú
felhasználásához, hiszen az erőművek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
ellenőrzése alatt működnek.
A másik oldalon Oroszország a világ egyik legnagyobb hadiipari exportőre: szállít
rakétatechnológiát Indiába, Irakba, légvédelmi rakétaelhárító rendszert a
görög cipriótáknak, harci repülőket Kínának. Egy katonai szakértő, Pavel
Felgenhauer így foglalta össze az orosz hadászati filozófiát: a fegyverek
dollármilliókat hoznak, és "ha Amerika bárkinek eladhat fegyvereket, akkor mi miért
ne tehetnénk?".
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.