Egy biztos, hogy a szélsőjobboldali Republikánus Párt – meglepetésre – nagy
vereséget szenvedett, és nem került be a parlamentbe. A várakozásoknak megfelelően
természetesen a szociáldemokrata párt (CSSD) nyert, de Milos Zeman helyzete korántsem
egyszerű. Többségi koalícióhoz szüksége lenne vagy Václav Klaus második helyen
végzett Demokrata Polgári Pártjára, az ODS-re, vagy a többi három párt közül még
kettőre. De az ODS nem hajlandó erre a frigyre – a nagykoalícióra amúgy a szocdemek
sem vágyakoznak. Nehéz eldönteni, hogy mi lenne a nehezebb: a két párt programját
egybeszerkeszteni vagy az egymást nehezen elviselő két pártvezetőt kibékíteni.
A konzervatív Szabadság Unió már kijelentette, hogy a szocdem koalícióba nem lép
be, majd közölte azt is, hogy Václav Klausszal sem tudna kormányt alakítani.
Első pillanatban úgy tűnt, hogy a kereszténydemokrata Josef Lux lesz a nagy győztes,
a mérleg nyelve, aki diktálni tudja majd a feltételeket. Úgy látszik, ez sem
sikerül: egyrészt köztudott, hogy Josef Lux KDU pártja nem programot, hanem a
pártvezér hatalmi ambícióit képviseli. Eddig mindig a győztes oldalra állt –
lehetett az akár bal- vagy jobboldali párt –, csakhogy most nem olyan világos, hogy
ki a győztes...
Egyértelm? nyertes viszont Václav Klaus és az ODS, amely a porból felállva teljesen
váratlanul igen jó eredményt ért el. Bár januárban még úgy tűnt, hogy a 8-10
százalékos támogatottságú volt kormányfőt sikerül kitolni a hatalomból, a sikeres
választási kampánya eredményeként népszerűsége 27 százalékra ugrott. A volt
koalíciós partnereket, Luxot és Jan Rumlt ez igencsak bosszantja, hiszen ha nem
sikerül a baloldali koalíció, akkor sor kerülhet a jobboldali koalícióra. Ehhez
viszont meg kellene magyarázni: hogyan léphetnek Václav Klaus pártjával koalícióra,
mikor nemrég léptek ki ebből...
Bár a választásokon természetesen nem vett részt, mégis súlyos vereséget
szenvedett Václav Havel köztársasági elnök. Havel még néhány nappal a
választások előtt is úgy nyilatkozott, hogy ő fogja majd vezetni a koalíciós
megbeszéléseket, és miniszterelnökként azt fogja kinevezni, akit ő akar. Ez a
bejelentés nagy felháborodást keltett és azt eredményezte, hogy rögtön a
választások után – még mielőtt találkoztak volna Havellel –, tárgyalóasztalhoz
ült a két ősellenség, Klaus és Zeman. Ezúttal összefogtak és egyhangúan
kijelentették, hogy Havelnek először Zemant kell felszólítania a
kormányalakításra: minden más megoldást elutasítanak. Az első megbeszélés után
Milos Zeman mosolyogva kijelentette, hogy Havellel kellemes atmoszférában az
irodalomról beszélgettek és csak egy-két percben érintették a politikai helyzetet.
Az elnök számára keser? pirula lenne az is, ha kénytelen volna újra Klaust kinevezni
miniszterelnöknek.
Ha a lehetséges koalíciók közül nem sikerül összeállítani egyet sem, akkor még
az is megtörténhet, hogy a választási törvényt megváltoztatják. Sokan úgy vélik,
hogy csak ez hozná meg a stabilitást. Ebben az esetben Zeman és Klaus egymással
birkóznának meg, és a többi kis pártot kitolnák a játszótérről.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »