A keresztényüldözésről szóló budapesti konferencián beszélgetünk, amelyen Ön is felszólalt. Az Open Doors jelentése szerint a világon 245 millió keresztény él olyan országban, ahol a hite miatt üldözésnek van kitéve. Mit gondol, a kis országok tehetnek bármit is ennek a súlyos helyzetnek a javítására?
– Hogyne, például Magyarország is nagyon sokat tesz ezért, hiszen több mint 70 ezer üldözött kereszténynek segített az elmúlt évben. Ez azt jelzi, hogy az önök országa méretét tekintve ugyan kicsiny, de a szellemében erős. Az is különleges, hogy kormányszinten állnak ki az üldözött keresztények mellett, miközben másutt általában civil szervezetekre hagyják ezt a feladatot. Példaértékű, hogy néven nevezik ezt a jelenséget. Nyugaton sokat hallani az iszlamofóbiáról, pedig ennél sokkal több embert érint a krisztofóbia. De politikailag nem számít korrektnek, ha erről beszélünk, pedig a nagy különbség, hogy míg a muszlimokat többnyire más muszlimok üldözik, addig a keresztényeket a vallásukon kívülről érik fenyegetések. Fontos a vallásszabadság hiányáról beszélni, de ennek áldozatai ma elsősorban keresztények. Ezt ma Magyarország bátran képviseli. Az ENSZ 193 országának egyetlen vezetőjétől sem hallottunk olyat, mint amit a magyar miniszterelnök itt, a konferencián mondott, hogy a nyugati civilizáció egyetlen reménye ma a kereszténység.
Mi az oka annak, hogy más vezetők nem beszélnek nyíltan a keresztényüldözésről?
2019.12.20. (XXIII/51)
