– Születésedtől kezdve rádiós szerettél volna lenni?
– Nem igazán. Gimiskoromban például leginkább rockzenész akartam lenni: hosszú hajam volt, még egy basszusgitárt is beszereztem. De elég sok zenészbarátom volt, és láttam, hogy ez bizonytalan pálya. Meg aztán a szüleim elég komoly szakmákban dolgoztak – édesapám külpolitikai újságíró volt, édesanyám külkeres –, akik a fiuknak nyilván valami komolyabb jövőt képzeltek el. Így aztán érettségi után a Humboldt Egyetem germanisztika szakát választottam, de igazából ez is csak időhúzás volt.
– Mi adta meg a kezdő lökést a média felé?
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »