– Az átadott hagyaték a kéziratokat tartalmazta. Az életmű többféle kiadásban is megjelent, nincsenek számottevő kiadatlan művek. A kézirattárba került dokumentumok a feldolgozás ütemének megfelelően külön engedéllyel eddig is kutathatók voltak, kivéve a Radnóti Miklósné rendelkezésének megfelelően zárolt anyagokat. Ilyen a levelezés, amelynek kiadása későbbi feladat, hosszú időt igényel.
Mire vezethető vissza Radnóti meglepő érzékenysége, melynek segítségével előre látta és verseiben láttatta saját sorsát, jövőjét, kortársainak végzetét, tulajdonképpen az egész kort?
– Radnóti veszélyérzete, amely persze egyben tisztánlátás is volt, egyedülálló volt. Más költőnél erre nincs példa. Radnóti már a harmincas évek első felétől megfogalmazta félelmeit. 1933. július 30-án Tört elégia című versében ezt írta: „Én mindennap újszülött borzalommal élek / s oly nyugtalanul.” 1936. július 20-án Istenhegyi kert című versében pedig ezt: „S fiatal férfi te! Rád milyen halál vár? / bogárnyi zajjal száll golyó feléd, / vagy hangos bomba túr a földbe és / megtépett hússal hullsz majd szerteszét?” Világosan látta ugyanis, hogy miből mi következik. Azt azonban lehetetlen meghatározni, miért volt ilyen felfokozottan érzékeny. Potenciális áldozata és éber megfigyelője volt az úgynevezett egyetemi zsidóveréseknek. Az első világháború végén alakultak meg az úgynevezett egyetemi zászlóaljak, ekkor jöttek létre az első radikális jobboldali ifjúsági szervezetek, köztük a Turul Szövetség. Ez kiemelt feladatának tartotta a zsidó vagy zsidónak vélt hallgatók erőszakos távoltartását az egyetemekről. Rögtön az első világháború után időről időre erőszakos akciókat szerveztek. A hatóságok soha nem léptek fel ellenük az elvárható határozottsággal.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »