Az olimpiai bajnoki cím elnyerésére felkészültél, de felkészültél-e arra, ami a bajnoki cím elnyerése után várt rád?
– Erre, ami fogadott, nem lehetett felkészülni. Voltam már világ- és Európa-bajnok, tudom, milyen az, amikor ünnepelnek, de ez valami egészen más volt. Szokták mondani, hogy a sikert nehezebb feldolgozni, mint a kudarcot. Még a mai napig is munkálkodnom kell ezen. Eddig is tapasztaltam a szeretetet, azonban amit most kaptam… Hamar kifogyok a jelzőkből, ezért inkább egy történettel érzékeltetem. Egy kis boltban vásároltam, talán egy rágógumit. A pult mögött egy idős hölgy ült, és felismert. Felállt, hitetlenkedett, hogy élőben láthat engem, és a meghatódottságtól elkezdett könnyezni, majd a nyakamba borult, és hálálkodott azért, amit elértem, és hogy megszoríthatja a kezemet. Úgy vélem, ezek azok a képek, emlékek, amik felejthetetlenek, és átsegíthetnek az edzés nehézségein is.
E túláradó szeretet, népszerűség, médiaérdeklődés után is biztos vagy abban, hogy meg tudsz maradni ugyanannak a Gyurta Daninak?