hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Túlteljesítő magyarok
Beszélgetés Krausz Tamás történésszel a magyar–szovjet kapcsolatokról

2012. 04. 27.
A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.

Könyve Sztálin és Hitler összehasonlításával kezdődik. Miért lényeges a személyiségük összevetése ahhoz, hogy megértsük Kelet-Európa 20. századi történelmében a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdéseket?

- A rendszerváltással került előtérbe az a megközelítés, miszerint a fasizmus és a kommunizmus problémája azonos jellegű, nincs különbség a két rendszer között. Ha az eltérésekről van szó, akkor elkerülhetetlen, hogy a két vezér figuráját össze ne hasonlítsuk. A sztálini terrort nem kívánom a hitleri bűnök alapján kisebbíteni, de míg az államszocializmusban a „nagy terror" idején ártatlan, politikai okokból megölt több százezer ember legyilkolása (1936-1939) papíron alkotmányellenes volt, addig a nácizmusban a faji alapú, hatmillió ember likvidálása a rendszer alapjából fakadt, nem szólva a második világháború több mint 50 millió halottjáról. Másrészt a Gulag nem emberek szisztematikus meggyilkolására jött létre, még ha nagyon sokan életüket is vesztették a kényszermunka-táborokban, ahová a foglyok körülbelül egyharmada politikai vádak alapján került. Ezzel szemben a németek gépesítették az emberölést a lágerekben, a létesítményeken belül gyilkoló üzemrészeket hoztak létre. Hitler célja a kommunisták, az „alacsonyabb rendű fajok", mindenekelőtt a zsidóság teljes megsemmisítése volt.

Sztálin szűkebb pátriájában hagyomány volt a vérbosszú. A Szovjetunió vezetőjeként a környezetében csak hozzá hű emberek lehettek jelen. Itt nem ismert tréfát, a személyét érintő „hűtlenséget", amelyet azonosított a rendszer iránti hűtlenséggel, kíméletlenül megbosszulta. Hitler az első világháborúban tapasztalt német-osztrák üzemszerű gyilkolást „fejlesztette" tovább az antikommunista és antiszemita, szovjetellenes politikai és ideológiai alapokon a német „élettér" kiszélesítése érdekében egy újabb, totális rablóháború útján.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!