Nem érzi úgy, hogy karikaturistaként kívülreked a hivatalos művészeten?
- Nem gondolom, hogy a művészet csak egy elité lenne. Ahogyan a sportban is, úgy a művészetben is vannak „hivatásosak", de van olyan műfaj is, amit bárki gyakorolhat, csupán a mozgás vagy az alkotás öröméért. Gyerekkorában mindenki fogékony a művészetre. Ez tulajdonképpen a dolgok emocionális megközelítését jelenti, ami a gyerekek sajátja, hogy átáramoltat magán valamit, ami nem tárgyszerű, és egy másik formában fejezi ki. Ez a felnőtteknél gyakran elkopik, de valakinél megmarad vagy tovább élesedik, belőlük lesznek a művészek. Sokan azért hagyják abba az alkotást, mert kudarc éri őket, hogy nem tudják kifejezni azt, ami a lelkükben megjelenik.
Képeinek témája leggyakrabban a tradicionális zsidóság, ám korántsem hagyományos módon...
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2011. 12. 23. (XV/51-52)
