„Betöltöttünk már mindent, ami a tiétek: a városokat, a szigeteket, a várakat, a vidéki településeket, a piactereket, magát a hadsereget, a kerületeket, a decuriákat, a palotákat, a szenátust, a fórumot, csupán a templomokat hagytuk meg nektek.” (Tertullianus, Apologia XXXVII, 4)
Tertullianus ezzel a felsorolással érzékeltette, hogy a színfalak mögött szinte láthatatlanul terjedő kereszténység a 2. század végére milyen mélyen átjárta a Római Birodalom szerkezetét, és vált egy nemzetiségeken átívelő és társadalmi korlátokat ledöntő, erőteljes spirituális mozgalommá a keleti és nyugati tartományokban. Az észak-afrikai Karthágóban tevékenykedő apologéta szerint egyetlen provinciában többen hisznek már Jézusban, mint ahányan a római hadseregben összesen szolgálnak. Ez pedig arra utal, hogy voltak olyan régiók, ahol akár félmilliónál is több keresztény élt – ennyi volt Kr. u. 135-ben a légiók összlétszáma –, birodalmi szinten pedig valószínű, hogy a 3. század elején a számuk már ötmillió fölött volt.
A négy égtáj felé
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »