„Szülejmán szultán janicsárjai 1541. augusztus 29-én békés szándékot színlelve beszivárogtak a budai várba, majd lefegyverezték a meglepett őrséget és megszállták a Magyar Királyság székvárosát. Nándorfehérvár 1521. évi elestét, majd az 1526. évi mohácsi csatát követően ezzel két évtizeden belül harmadszor vált augusztus 29-e a magyarság fekete napjává” – írja az évforduló kapcsán az mta.hu honlapja, amely számára Kasza Péter történész készített összeállítást a konferenciáról.
Törökvész
Buda pontosan 20 évvel a nándorfehérvári vereség és 15 évvel a mohácsi csatavesztés után került török kézre. Ez az 1520-ban trónra lépő Szulejmán (más, pontosabb írásmód szerint Szülejmán) szultán harmadik sikere volt a magyarokkal szemben. (Szulejmán magyarországi hadjáratairól lásd Kulcsár Árpád történész lapunkban megjelent korábbi cikkét: Szulejmán, az irgalmatlan pusztító. Hetek, 2016. január 29.) A vereségsorozat egyértelművé tette, hogy a korábbi hősies – és a katonai esélyekre rácáfoló – védekezés után az események már az oszmán hódítók szándéka és ütemezése szerint alakulnak. Európának fel kellett ébrednie: olyan ellenséggel áll szemben, amelynek nemcsak szándéka a keresztény országok meghódítása, hanem elegendő eszközzel és katonai képességgel is rendelkezik ennek egy nemzedéken belüli megvalósításához.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »