A trollkodás kifejezést a rosszindulatú online tevékenységeknek egy rendkívül széles skálájára használják: jelentheti a témától független kommentek írását is, valamint akár családok gyászán való gúnyolódást, vagy sorozatos zaklatásokon, megalázásokon, hazugságokon keresztül egy ember öngyilkosságba kergetését.
Jól megvilágítják az online aljasság motívumait egy néhai elkövető szavai, aki szerint azért piszkált névtelenül egy depressziós lányt, mert zavarta, hogy az internetes közösség előtt tárja fel fájdalmait, és így sokan odafigyelnek rá, törődnek vele. Természetesen ez egy önmagát generáló folyamat lett, a zaklatások csak növelték a lányra irányuló figyelmet, így végső soron önmaga idegesítésével szórakoztatta magát a fiatalember. „Névtelenül csináltam, nem akartam, hogy internetes zaklatóként gondoljanak rám, viszont nem éreztem magam bűnösnek. Éjszakánként névtelenül írtam neki, viszont amikor találkoztunk az iskolában, egy szót sem szóltam hozzá.”
Ezt a jelenséget vizsgálja kettő, a közelmúltban elkészült felmérés, melyeket több mint ezerkétszáz interjúalany közreműködésével készítettek. A felmérések konklúziója, hogy szoros összefüggés mutatható ki az internetes – leggyakrabban névtelenül folytatott – trollkodás és a pszichológia által „sötét hármasnak” nevezett személyiségjegyek között: szadizmus, pszichopátia, machiavellizmus.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2014. 10. 17. (XVIII/42)
