hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Küzdöttek a Szóért
A keresztény­üldözések története (12.)

2011. 04. 01.
A 14. század utolsó évtizedeiben újabb jelentős európai keresztény reformmozgalom bontakozott ki, ezúttal Angliában, amelynek kezdeményezője John Wyclif oxfordi teológiaprofesszor volt. Wyclif célul tűzte ki az egyházi élet bibliai alapokra helyezését, a hitgyakorlat és a hitelvek Szentíráshoz igazítását és a bibliai látásmód, értékrend széles körű terjesztését.

John Wyclif (más írásmód szerint Wyciffe, 1330 k.–1384) az oxfordi egyetemen tanult, pappá szentelték, majd az 1360-as évektől Oxfordban tanított arisztotelészi filozófiát és logikát. Érdeklődése hamarosan a teológia felé fordult, melynek doktora lett, s egyre nagyobb kedvvel tanulmányozta a Bibliát. Felismerte, hogy kiáltó ellentét van az újszövetségi egyház és saját korának katolikus egyháza között. Mint pap és teológiaprofesszor sokrétű tapasztalatokkal rendelkezett az angliai egyházi állapotokról és hamarosan a pápaság romlottságáról is személyesen győződhetett meg. III. Edward király ugyanis 1374-ben kinevezte annak a bizottságnak a tagjává, amely Brugesben a pápaság követeivel folytatott tárgyalásokat a Róma által Angliával szemben támasztott anyagi követelésekről. A heteken át folyó megbeszélések során megismerte a pápaság mértéktelen pénzéhségét, ami részben az avi­gnoni fogság idejét élő pápaság új helyzetéből is következett.

Pápai adószedők

A francia királyok függésébe került pápaság 1309-től áttette székhelyét is a francia határ melletti Avignonba. Az itáliai földbirtokaitól és ezzel addigi legfőbb bevételi forrásaitól távol került pápaságnak új jövedelmekre volt szüksége, melyeket a különféle címeken szedett pénzjáradékokból kívántak biztosítani. Az egyházi adók legkülönbözőbb formáit vezették be, és szigorúan ügyeltek behajtásukra is.
1365 tavaszán V. Orbán pápa egyszerre 96 érseket, püspököt, apátot közösített ki a katolikus egyházból, hogy így rábírja őket az elmaradt összegek befizetésére. Beszedették a pápai tizedet és az úgynevezett péterfilléreket, pénzt követeltek a főpapi tisztségekbe történő beiktatásokért, és maguknak követelték a betöltetlen püspökségek jövedelmeit.
Róma jelentős összeget követelt Angliától azon a címen is, hogy az ország a pápaság hűbéres állama volt, ami évi ezer márka ezüst adó fizetésével járt együtt. (Földnélküli János 1213-ban súlyos pápai nyomásra kényszerült az országot a pápaság hűbéresévé tenni.) Róma hűbéri jogigénye Anglia fölött arra is felhívta a figyelmet, hogy a pápaság gyakran igyekezett beavatkozni az egyes államok politikai viszonyaiba a saját uralma kiépítése érdekében. Ez azonban nemegyszer erős ellenállásba ütközött, mint például Magyarországon is. (Lásd keretes írá­sunkat a budai polgárokról.)
1376-ban III. Edward összehívta az úgynevezett Jó Parlamentet, mellyel egyik fő célja Róma angliai befolyásának visszaszorítása volt. Ennek során kikérte Wyclif véleményét, hogy az angol korona jogosan tartja-e vissza a pápaság által az országtól követelt hatalmas pénzösszegeket. Wyclif válasza határozott igen volt. Európa más országaiban is fölmerült ez a kérdés. Magyarországon például a király szintén visszatartotta a pápai pénzkövetelések egy részét. (Lásd keretes írásunkat.)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!