hetilap

Trevisóban a helyi önkormányzat a város közepén egy emelvényen több méter magas keresztet emeltetett, Padovában az utcán ingyen feszületeket osztanak, míg az ország több pontján újabban 500 eurós büntetésekkel sújtják azokat az iskolákat, ahol a katedra fölül vagy éppen az igazgatói iroda faláról mégis hiányzik a vallási jelkép. Így tiltakozik a katolikus Olaszország az ellen, hogy iskoláit egy európai intézmény a keresztény vallási jelkép eltávolítására kötelezte.
Az ügy és ezzel együtt a heves indulatokat kiváltó ítélet szálai egészen 2002-ig nyúlnak vissza. Ekkor egy finn származású, de olasz állampolgársággal rendelkező hölgy, Soile Lautsi egy Padova környéki településen azzal a kérelemmel fordult a gyermekei által látogatott helyi iskolához, hogy a termekből távolíttassák el a kereszteket. Az Oktatásügyi Minisztérium válaszában az 1924-es illetve 1928-as királyi dekrétumokra hivatkozva elutasította a kérelmet. Az asszony, aki egyben az Ateisták és Agnosztikus Racionalisták Uniójának tagja, nem nyugodott bele a döntésbe, s végigjárta az olasz igazságszolgáltatás összes lehetséges fórumát, ahol beadványát minden egyes alkalommal elutasították. A küzdelem elvi és ideológiai jellege az évek múltán egyre nyilvánvalóbb lett, nemcsak Soile Lautsi világnézeti elkötelezettsége miatt, hanem azért is, mert a kiváltó ok megszűnt, hiszen gyermekei időközben kikerültek az iskolából.
Az olasz állam és Soile Lautsi vitája végül a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé került, ahol tavaly novemberben született meg a döntés. Tekintettel arra, hogy az iskolák falán elhelyezett feszületek „sértik a szülők azon jogát, hogy saját meggyőződésük szerinti nevelést biztosítsanak gyermekeik részére, valamint sértik a gyermekek vallásszabadságát”, a bíróság helyt adott a szülők panaszának, és Olaszországot a keresztek eltávolítására, továbbá 5000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte.
A döntés pillanatok alatt a vallási kérdésekre nagyon érzékeny olasz közélet középpontjába került, s hamar éles politikai viharokat is kavart. Az olasz jobboldali kormány miniszterelnöke, Silvio Berlusconi – amint azt a Vatikánnak már korábban megígérte – azonnal ki is jelentette, hogy Olaszország ragaszkodik a lakosság számára kulturális identitást is jelentő keresztény jelképhez, s ezzel gyakorlatilag azt is mondta, hogy országa nem kívánja betartani a döntést. Berlusconi külön megbízottja, Gianni Letta államtitkár pedig éppen néhány napja jelentette be, hogy elkészült a fellebbezés, s az olasz kormány bízik benne, hogy ezt az olasz kultúrát és vallási érzéseket egyaránt sértő, jogilag is kifogásolható döntést visszavonják. Az ügy tavaly november óta azonban nemcsak a strasbourgi bíróság és Olaszország ügye. Időközben ugyanis mind a lengyel, mind a szlovák parlament nyilatkozatban ítélte el a döntést arra hivatkozva, hogy az ítélet „ellentétes Európa kulturális örökségével és keresztény történelmével”, továbbá álláspontjuk szerint az ilyen jellegű kérdések rendezése minden ország belügye.
Az egyre terebélyesedő vita mögött pedig a Vatikán és az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) aktív közreműködésével lassanként igen komoly ideológiai érvrendszer is kezdett összeállni. Federico Lombardi szentszéki szóvivő kijelentette, „a kereszt évszázadok óta az isteni szeretet és egység jelképe”, s nem szabad megengedni, hogy „a megosztás, a kirekesztés és a szabadság korlátozásának” jelképévé váljon. Angelo Bagnasco, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke szerint pedig a kereszt „az olasz történelmi örökség és kulturális identitás része”, amit nem szabad elvenni az emberektől. Giuseppe Dalla Torre, a római LUMSA egyetem rektora szerint félni sem kell a kereszttől, hiszen „az egy passzív jelkép, ami nem aktív vallásgyakorlásra való felhívást jelent”. A Vatikán részéről Federico Lombardi szóvivő pedig egészen odáig ment, hogy még egy burkolt fenyegetést is küldött az Európai Uniós intézmények felé: „A strasbourgi döntés könnyen elidegeníthet az Egyesült Európa eszméjétől…”
A Corriere della Sera által novemberben készített felmérés szerint ugyanakkor nemcsak az olasz nagypolitika és a katolikus világ áll szemben a strasbourgi döntéssel, az átlag olasz állampolgárnak is ugyanez a véleménye. A felmérés adatai szerint ugyanis az olaszok 80 százaléka elutasítja az ítéletet. Feltűnő ugyanakkor, hogy ebben a véleményben vallási szempontok alig tükröződnek, az olaszok többsége számára ugyanis a kereszt elsősorban az olasz nemzeti hagyományt és identitást jeleníti meg.
A kereszt körüli vita Olaszországban nemcsak az iskolákra korlátozódik. Hamarosan Luigi Tosti bíró ügye is napirendre kerül, akit azért függesztettek fel állásából, mert feszület alatt nem akart bíráskodni.

Burka vagy útlevél: dönteni kell az európai muszlimoknak

Precedens értékű döntést hozott a francia bevándorlási miniszter. Eric Besson arra hivatkozva nem írta alá egy több éve Franciaországban élő marokkói férfi állampolgársági kérelmét, hogy az illető a teljes testet és arcot eltakaró muzulmán öltözék viselésére kötelezi feleségét. A Francois Fillon kormányfő jóváhagyására váró döntés – amelyet az Alkotmánytanács megkeresése után maga a miniszter jelentett be – precedens értékű lehet. A burka viselete ezentúl az állampolgárság megszerzésének akadályává válik az azt viselő nők mellett az azt támogató férfiak számára is – írta a Le Figaro. Franciaországban a parlament ad hoc bizottságának javaslata értelmében a jövőben nem utazhatnak tömegközlekedési eszközökön az arcukat elfedő nők. Burkát vagy nikábot viselő egyéneknek tilos lesz nyilvános épületekbe, iskolákba, kórházakba, hivatalokba belépni. A francia példa nyomán az olasz hatóságok is fontolóra veszik, hogy betiltsák az egész testet takaró női ruhadarabok viselését. A nőpolitikáért felelős miniszter egy sajtónyilatkozatában a nyilvános helyeken viselt öltözéket szabályozó törvény felülvizsgálatáért emelt szót. A törvény szövege szerint nem szabad olyan ruhadarabot viselni közterületeken, amely nem teszi lehetővé az arc felismerését. Az olasz jogrend az elmúlt években csak azért legitimálta ezeket a ruhadarabokat, mert a valláshoz kapcsolódnak – hangoztatta a miniszter. Egy brit felmérés szerint az Egyesült Királyság lakosságának 70 százaléka elutasítja a burka viselését. 72 százalékuk betiltaná, 79 százalékuk az egyetemeken és az iskolákban, 89 százalékuk a reptereken is. A burka fő problémája, hogy a személyazonosság nehezen beazonosítható, az európai értékrenddel pedig ellentétes, mivel a nők elnyomásának szimbóluma.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek