hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A legsúlyosabb kihívás - Európa és az iszlám

2009. 05. 22.
Mint minden kornak, úgy a 21. századi Európának is megvannak a maga problémái, legyen szó társadalmi, gazdasági, avagy éppen kulturális kérdésekről. Ez mindig is így volt, és alighanem így is lesz. Az azonban kérdéses, hogy Európa mennyiben képes megküzdeni a nyugati civilizációt és egyben a kereszténységet érintő eddigi legnagyobb kihívással, azaz az iszlámmal. Elviekben aligha lehet újnak nevezni egy immáron közel 1400 éves vallás jelentette fenyegetést, azonban Európa és az iszlám kapcsolatában az elmúlt bő negyven évben jelentős változás állt be: akik korábban karddal nem tudtak betörni a kontinensre, most szíves invitálásra érkeztek és érkeznek.

A második világháborút követően az újjáépülő Nyugat-Európa rendkívül gyorsan szembesült azzal, hogy miután a kontinens két egymást gyorsan követő világégésben kivéreztette önmagát, illetve a születési ráták csökkentek, óriási hiány mutatkozott munkáskezekben. Ennek hatására az ötvenes, de elsősorban a hatvanas-hetvenes években nagyarányú bevándorlás kezdődött meg Európa nyugati felére, főként a különféle muszlim országokból. Európában kezdetben az így érkező (jellemzően kevéssé kvalifikált) munkások jelenlétét csupán átmenetinek szánták: a kontinenshez közel fekvő országokból (például Török-országból) érkezők jelentős része folyamatosan ingázott hazája és a munkát biztosító ország között.

A rendkívül távoli régiókból (például Pakisztánból) érkezőknek természetesen az efféle hazalátogatás csupán rendkívül ritkán, avagy egyáltalán nem adatott meg, így tartósan megtelepedtek új otthonukban. A befogadó országok ekkor követték el az első baklövést (feltéve, hogy magát a muszlim munkások behívását nem tekintjük hibának): kísérletet sem tettek a bevándorlók integrálására, netán asszimilálására, holott azok a befogadó fél kultúrájától minden szempontból homlokegyenest eltérő régiókból jöttek. Az általában a nagyvárosok peremterületein koncentrálódó emigránsok révén így kezdett el kialakulni egy párhuzamos társadalom, amelynek tagjai a közösségi élet szinte minden szintjén elkülönültek a többségi társadalomtól.

Több mint két évtized kellett ahhoz, hogy Nyugati-Európa észbe kapjon, s eleve kudarcra ítélt próbálkozásokba kezdjen az addigra már több millióssá vált európai muszlim kolónia integrálására. A bevándorlók azonban a nyolcvanas évekre stabilan gyökeret vertek az öreg kontinensen, és kezdett felnőni az első olyan generáció, amely már Európában nevelkedett - az esetek egy részében harmadik világbéli elvek alapján. ők, és a nyomukban megjelenő második generáció már nem elégszik meg a szüleikre jellemző némasággal, hanem az élet számos területén különféle jogokat kívánnak kivívni kultúrájuk és vallásuk számára, akár rendkívül agresszíven is szembemenve a befogadó ország hagyományaival.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!