Római diadalív a Templom-hegyen

Grüll Tibor történész (fent) elsőként talált a jeruzsálemi feliratra

A Haarec november 1-jén megjelent angol nyelvű kiadása szerint egy magyar
régész, Grüll Tibor olyan kőtáblára bukkant a Templom-hegyen, amely az 1.
századi zsidó ellenállás legendás fellegvárát, Maszadát elfoglaló római
tábornoknak a nevét őrzi. A felfedezés jelentőségét nemcsak az adja, hogy a
lelet megőrizte Flavius Silva nevét, hanem az is, hogy – mint arról az izraeli
lap beszámol – először került elő bizonyíték arról, hogy a rómaiak Jeruzsálem
elfoglalása és a zsidó Templom lerombolása után a Templom-hegyen diadalívet
emeltek a császár tiszteletére. A tudósok eddig úgy gondolták, hogy Jeruzsálemet
a rómaiak csak ötven évvel később kezdték el a maguk képére alakítani, amikor a
város nevét is megváltoztatták Aelia Capitolinára.

A kőtábla felfedezője, a Hetekben is rendszeresen publikáló Grüll Tibor
történész, a budapesti Szent Pál Akadémia tanszékvezető főiskolai tanára
lapunknak elmondta, hogy 2002-ben az amerikai Albright Intézet kutatói
ösztöndíjával dolgozott Jeruzsálemben. A Kelet-Jeruzsálemben működő Albright
Intézet jó kapcsolatokat ápol nemcsak a nemzetközi és izraeli tudósokkal, hanem
arab szakemberekkel is. Így történhetett, hogy a második palesztin intifáda
miatt érvényben lévő zárlat ellenére Khader Szalameh, a Templom-hegyen működő
Iszlám Múzeum igazgatója engedélyt adott arra, hogy Grüll a hegyen fekvő
al-Aksza mecset melletti múzeumban kutathasson. Szalameh felhívta a magyar tudós
figyelmét arra, hogy 1996 óta birtokukban van egy latin feliratot tartalmazó,
hatalmas kődarab, amelyről csak annyit tudnak, hogy a hegyen folyó építési
munkálatok során került elő.

A kilencvenes évek végén a területet felügyelő muszlim hatóság, a Wakf, egy
tízezer ember befogadására alkalmas föld alatti mecsetet alakított ki a Salamon
istállói néven ismert termekben. Az építkezés során több száz tonna földet
szállítottak el válogatás nélkül, jóllehet az izraeli régészek kérték, hogy – ha
már a helyszínen nem kutathatnak – legalább a kiszedett földkupacokat
átvizsgálhassák, amelyekben értékes leletek rejtőzhetnek. Az izraeliek nem
kapták meg az engedélyt, néhány leletet – köztük az Iszlám Múzeumban elhelyezett
kőtáblát – a muszlim hatóságok mégis megőriztek.