A barlang bejárata a júdeai pusztában. János keresztelhetett itt
Simon Gibson, az ásatást vezető régész szerint a felfedezett helyszínt i.e. 800 és 500 között alakították úgy, hogy a hagyományos zsidó rituális fürdésre alkalmas legyen. E felfedezésnek – amelyet a Weizmann Intézet és a Geológiai Intézet is megerősített – megfelelően a helyszínt Júda királyainak uralkodásától egészen a Templom lerombolásáig eltelt időszakban már használták a rituális fürdésekhez.
Hasonlóan izgalmas a régészeknek az a felfedezése, amely egy másik – nem zsidó – bemerítési rituáléra utal. Ezt a vallási szertartást, vagyis a keresztelést a régészek szerint az első században kezdték el a barlangban gyakorolni. A megkeresztelkedni szándékozó személyek 28 lépcsőfokon juthattak a keresztelőmedencébe, előbb azonban lábukat egy nagy lábnyomba helyezhették a lépcsősor alján.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2004. 08. 19. (VIII/34)
