A barlang bejárata a júdeai pusztában. János keresztelhetett itt
Simon Gibson, az ásatást vezető régész szerint a felfedezett helyszínt i.e. 800 és 500 között alakították úgy, hogy a hagyományos zsidó rituális fürdésre alkalmas legyen. E felfedezésnek – amelyet a Weizmann Intézet és a Geológiai Intézet is megerősített – megfelelően a helyszínt Júda királyainak uralkodásától egészen a Templom lerombolásáig eltelt időszakban már használták a rituális fürdésekhez.
Hasonlóan izgalmas a régészeknek az a felfedezése, amely egy másik – nem zsidó – bemerítési rituáléra utal. Ezt a vallási szertartást, vagyis a keresztelést a régészek szerint az első században kezdték el a barlangban gyakorolni. A megkeresztelkedni szándékozó személyek 28 lépcsőfokon juthattak a keresztelőmedencébe, előbb azonban lábukat egy nagy lábnyomba helyezhették a lépcsősor alján.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2004. 08. 19. (VIII/34)
