A Moszad vezetése úgy határozott, hogy a szovjet típusú kémkedéshez hasonlóan megpróbálnak egy olyan embert beépíteni a szír vezetésbe, aki közvetlenül tud jelenteni az ellenség stratégiájáról. Ehhez olyan valakire volt szükségük, aki amellett, hogy hibátlanul beszélt arabul, könnyen eligazodott az arab világban. Lehetőségből nem volt hiány, hiszen az alijázók naponta érkeztek a világ minden tájáról az országba. A szervezetbe leadott jelentkezéseket böngészve végül megtalálták az ideális jelöltet: Eli Cohent, aki Egyiptomban született és nőtt fel zsidó szülők gyermekeként, 1956-ban érkezett Izraelbe, miután az egyiptomi hatóságok kiutasították cionista szervezkedésért.
Cohen, akinek történetét a nemrégiben megjelent A kém című sorozat is feldolgozta, már az alijázása után egyből jelentkezett az izraeli katonai elhárításhoz. Mivel az irodai munkát unalmasnak találta, szeretett volna a Moszadnak dolgozni – jelentkezését viszont akkor elutasították. Ezt követően egy Tel-Aviv-i biztosítócégnél dolgozott, amíg egyik nap meg nem keresték a Moszad emberei a már fent részletezett titkos küldetés lehetőségével. Cohen feladata a következő volt: helyi üzletembert játszva a szír politikai elit bizalmába kellett férkőznie. Miután elsajátította az arab szír dialektusát, Cohen családját hátrahagyva Argentínába utazott, ahol álnéven a helyi szír közösség egyik prominens tagjává vált, mint sikeres üzletember. Többek között itt férkőzött Amin al-Hafiz, Szíria későbbi elnökének bizalmába is.
Két év múlva, 1962 februárjában költözhetett Damaszkuszba, ahol csakhamar kedvelt vendége lett a társadalom krémjének szervezett vad partiknak is – sőt ilyeneket ő maga is szervezett a lakásán. Itt bizonyos mennyiségű alkohol elfogyasztása után a vendégek nyelve megeredt, és mindenféle hasznos információkat pletykáltak ki Cohennek, aki gondosan ügyelt rá, hogy józan maradjon. A megszerzett híreket egy, a lakásán beépített titkos rádióállomásról továbbította a Moszadnak Izraelbe.