Történelmi sikert értek el a magyar úszók a kvangdzsui világbajnokságon, négy versenyzőnek is sikerült a dobogó legfelső fokára állni, amire a tornák történetében még nem volt példa. Rasovszky Kristóf egyből nagy meglepetést okozott azzal, hogy megszerezte a nyíltvízi szakág első magyar aranyát 5 kilométeren, majd Milák Kristóf adta át a múltnak a sokáig verhetetlennek bizonyuló csodadresszes Michael Phelps világrekordját 200 pillangón. Utána jött Kapás Boglárka, és szintén 200 pillangón mindenkit elkápráztatott a hihetetlen utolsó 50 méterével, ahol állva hagyta az addigi élmezőnyt. Hosszú Katinkát pedig nem kell bemutatni az olvasóknak, neki kétszer is nyakába akasztották a kvangdzsui úszóvébé aranyérmét. A magyar úszósport egyik legeredményesebb világbajnoksága volt ez, a sajtó teljes joggal ünnepelte is a piros-fehér-zöld lobogó alatt úszókat, ám időközben sajnos árnyékot vetett a vébételjesítményre Kenderesi Tamás koreai zaklatási botránya.
A humoros nyilatkozatai miatt is kedvelt olimpiai bronzérmes úszónak nem ez volt a legsikeresebb világtornája. De nemcsak azért, mert éremesélyei ellenére „csak” a 8. helyen ért be a 200 méteres pillangóúszásban, hanem azért is, mert a világbajnokság utolsó napján hajnalban szexuális zaklatás vádjával állította elő a dél-koreai rendőrség. Kenderesi saját bevallása szerint egy szórakozóhelyen a mellékhelyiségből visszafelé tartva ért hozzá egy koreai táncoslány fenekéhez, amiért az „komolyan megharagudott”, és feljelentést is tett. Az ügyet a dél-koreai hatóságok maximális komolysággal kezelték, az ügyészség 700 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak – ezt Kenderesi kifizette, így haza is térhetett, ahol viszont az úszószövetség fegyelmi bizottsága elé kell majd állnia.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »