hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bárkiből lehet csodagyerek?
Gyakorlás, mentor, családi háttér

2019. 07. 23.
Mozart. Bobby Fischer. Serena Williams. Polgár lányok. Mindegyik név hallatán az juthat eszünkbe: ők született tehetségek. De vajon tényleg a velünk született adottságok azok, amelyek az egyik elengedhetetlen alapját adják a sikeres életnek? Anders Ericsson, a Florida Állami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint  a válasz korántsem magától értetődő.

Sokan érvelnek amellett, hogy a siker kulcsa a velünk született tehetség, annak felismerése és a kemény munka egyensúlyában rejlik. Anders Ericsson azonban, aki hosszú évek óta tanulmányozza a tudatos gyakorlásban, fejlesztésben rejlő erőt, a Peak: Secrets from the New Science of Expertise című új könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a tehetség – valamint annak hiánya – sokszor csupán egyfajta alibi, amivel az emberek az egyes területeken érzett sikertelenségüket szeretnék igazolni, mentegetni. Mint mondja: az a nézet, mely szerint némelyek rendelkeznek tehetséggel egy adott területen, mások pedig nem, egy olyan kontraproduktív látás, amely önbeteljesítő jóslattá is válhat; hiszen akik tehetségesnek érzik magukat, felbátorodnak, a többiek pedig elkedvetlenednek, és nem is próbálkoznak, nem tesznek erőfeszítéseket.

Ericsson már több mint harminc éve vizsgálja a különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtó hírességek életét a tehetség szerepének kérdése kapcsán, és arra a megállapításra jutott, hogy egyikük életében sincs szó önmagában extrakülönleges képességekről – annál inkább intenzív, kemény munkáról és tudatos gyakorlásról. Mozart már hétéves korában több hangszeren adott lenyűgöző koncerteket: csodagyerekként, született tehetségként tartják számon. Arról azon­ban sokan elfelejtkeznek, hogy az édesapja, aki úttörő szerepet játszott a kisgyermekek zenei képzésének és nevelésének kialakításában, Mozart hároméves kora óta intenzíven foglalkozott a fiával. Így mire koncertezni kezdett, már évek munkája volt a háta mögött. 

Ericsson szerint a tehetség, az adottságok tehát önmagukban nem sokat érnek; akkor válnak igazán láthatóvá, hogyha kemény munkával párosulnak. Viszont szorgalommal és valamivel több erőfeszítés, gyakorlás segítségével ki lehet pótolni a tehetség esetleges hiányát is; nem szabad lemondani ezekről a területekről csak azért, mert először nem érezzük magunkban a szükséges képességeket. A megoldás tehát az lehet, ha nem arra koncentrálunk, hogy van-e tehetségünk vagy sem, hanem inkább a bennünk levő potenciálra, lehetőségekre figyelünk. A célok kitűzése minden esetben nagyon fontos; a passzív várakozás, hogy „egyszer csak rájövök, miben vagyok jó”, sosem célravezető. Ha elindulunk a célunk felé vezető úton, menet közben eldönthetjük, tovább haladunk-e rajta, vagy irányt váltunk, de kulcsfontosságú megkeresni azt a módszert, amivel a bennünk levő lehetőségeket minél hatékonyabban ki tudjuk aknázni, felszínre tudjuk hozni. Ericsson ennek megvalósításához ad javaslatokat, ötleteket.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!