Jair Bolsonaro részben a befolyásos politikai erőt képviselő evangéliumi keresztény tábor támogatásával lett Brazília elnöke, a szavazatok több, mint 55 százalékát megszerezve. Mégpedig annak ellenére, hogy pályafutását megütközést keltő kijelentések kísérik; ő maga nem gyakorló katolikusnak vallja magát, akit néhány éve mégis megkeresztelt a Jordánban az egyik megagyülekezet pásztora, és harmadik házasságát „fogyasztja” – igaz, jelenlegi felesége szintén pünkösdi keresztény.
Bolsonaro egyik legnagyobb adukártyája az volt, hogy azon kevés politikus közé tartozik, akiket nem érintettek az előző kormányok vezetőit és prominens személyiségeit magukkal sodró korrupciós botrányok. A metszéspont közte és az evangéliumi közösség között ezen kívül, úgy tűnik, az országot 14 éve irányító Munkáspárt (PT) baloldali politikájával való szembenállásban kereshető.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »