A hetvenes évek elején, gyermekkoromban nem volt ritka látvány a bogárhátú Volkswagen a hazai utakon, édesapám gépjárművezető oktatóként is VW bogárral dolgozott. Ennek kapcsán sokat mesélt a Porsche családról. Az ezredfordulón előkerült források alapján nem egyértelmű, hogy a bogárforma és a hátul elhelyezett motor kinek az ötlete volt: a zsidó származású mérnök, Ganz József tervei alapján már legyártották a német népautó prototípusát, és korábban Barényi Béla magyar származású osztrák mérnöknek is voltak hasonló tervei. Hitler ezt az elképzelést „államosította”, ezért fűződik a nevéhez a népautó ötlete. (Ganz Józsefet Hitler hatalomra jutását követően bebörtönözték, megfenyegették, ezért elengedése után elhagyta az országot.)
Hogy kihez mennyire kötődik az alapötlet, az tehát kérdéses, de a VW bogár gyártásba került modellje vitathatatlanul Ferdinand Porsche (1875–1951) alkotása. A későbbi autóipari legenda bádogos inasként szerette meg a gépeket, majd Bécsben munka mellett végezte az ipari iskolát, és felsőbb szintű előadásokra is belógott, hogy tanuljon. Tehetséges ifjúként egyre több lehetőséget kapott, így a századfordulón elektromos hajtású autókkal kísérletezett. Az Austro-Daimler műszaki igazgatójaként autókat és versenyautókat is tervezett, dolgozott a stuttgarti Daimlernek is, majd 1931-ben önálló tervezőirodát nyitott.
A Porsche Mérnöki Irodában Ferdinand Porsche komolyan számíthatott fiára, Ferdinand Anton Ernst „Ferry” Porschéra (képünkön) (1909–1998). Ferry gyermekkorától kezdve sok időt töltött édesapja mellett a tervezőasztalnál és a műhelyekben. Bécsújhelyen és Stuttgartban tanult, főleg matematikát, majd 1928-tól a Boschnál töltött gyakornok évei alatt vált igazi mérnökké. A családi vállalkozásban apa és fia a mérnöki munkával, Adolf Rosenberg a pénzügyekkel foglalkozott, veje – Louise lánya férje –, Anton Piëch ügyvéd képviselte a jogi ügyeket. Voltak megbízásaik, sikeres versenyautókon dolgoztak, komolyabb megrendeléseket azonban a nácik hatalomra kerülése után kaptak.
2018. 06.15. (XXII/24)
