„A fiatalok elhagyják Horvátországot a jobb élet reményében. Amikor nemrég arról beszéltem, hogy konkrét demográfiai intézkedésekre van szükség, azt mondták, túlzásokba esem. Horvátországból csak tavaly 80 ezer ember költözött el. Mi ez, ha nem rendkívüli állapot, amely rendkívüli intézkedéseket követel?” – idézte nemrégiben Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőt az MTI tudósítója.
Az ENSZ adatai szerint 2015-ben már közel 600 ezer horvát állampolgár dolgozott külföldön, ami a 4,2 millió lakosú ország 14 százaléka, s azóta a számuk folyamatosan nőtt. Összevetésképp Magyarországon félmilliósra teszik a kivándoroltak számát, ami 5 százalékos lakosságarányt jelent, s ez évente 30-40 ezer fővel nő, míg a nálunk jóval kisebb lakosságú Horvátországban tavaly már 80 ezren hagyták el az országot.
A horvát államfő kijelentette: az állami vezetők elsődleges feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a tisztességes élethez, s ehhez megfelelő cselekvési tervet dolgozzanak ki. 1996 óta ugyanis a horvátok már az ötödik népesedési stratégia kidolgozásánál tartanak, ám eddig egyiket sem sikerült megvalósítaniuk.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2018. 05.04. (XXII/18)
