hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A „palotás Szeged” legszebb ékköve
Az Újzsinagóga és a helyi zsidóság története

2016. 09. 10.
Augusztus eleje óta zajlik az Újzsinagóga felújítása Szegeden, az épület külső rekonstrukcióját a magyar állam közel 1 milliárd forinttal támogatja. A felújítási munkálatokkal a tervek szerint 2017 márciusára végeznek a kivitelezők, így az épület avatásának 114. évfordulóját már megújult környezetben ünnepelheti a szegedi hitközség és a város kultúraszerető közönsége.

A szegedi Újzsinagóga 1900 és 1902 között épült. A monumentális épület mai, felújítás előtti állapotában is arról tanúskodik, hogy a 19-20. század fordulóján nagy létszámú, virágzó izraelita közösség élt a városban, amely elévülhetetlen érdemeket szerzett Szeged polgárosodásában. Nélkülük bizonyosan másként ment volna végbe a város 1879-es árvíz utáni újjáépítése is, amikor az elpusztult, döntően falusias jellegű település romjain megszületett a modern „palotás Szeged”.

A sze­gedi zsidóság a 19. század utolsó harmadában és a századfordulón élte fénykorát, amelyet az egyenjogúsításért folytatott évszázados harc előzött meg, majd a fennmaradásért és a közösség túléléséért folytatott évtizedes küzdelem követett, amely végül a Soá tragédiájába torkollott.

Magyarországon a török hódoltság előtt is éltek kis számban zsidók, szegedi jelenlétük legkorábbi írásos bizonyítéka a II. Ulászló király idejében kiállított szabad királyi városi rangot biztosító oklevél 1498-ból, illetve egy 1524-es írás, amely szerint egy Izsák nevű szegedi zsidó tíz drágaköves ékszert helyezett letétbe Pozsonyban. Létszámuk a török kiűzését követően nőtt meg jelentősen, amikor az ország elnéptelenedett tájaira nagy létszámú nemzetiségi, többek közt cseh-morva és német területekről, valamint Galíciából származó zsidó népesség vándorolt be. Ennek ellenére egy 1768-ban keletkezett feljegyzés szerint „a városban, mint ez előtt, úgy most is egyetlen zsidó sem lakik”, bár kereskedőik rendszeresen megfordultak a városban. A történeti hűség kedvéért meg kell említenünk, hogy kikeresztelkedett zsidók éltek a városban, akik letelepedésük érdekében polgárjogot szereztek, aminek ára eredeti identitásuk katolikus hitre cserélése és egy kisebb vagyonnak megfelelő pénzösszeg volt. 

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!