A hazai médiában egymást érik a hírek a soha nem látott támogatások kapcsán az érdeklődők rohamáról, az új szocpol miatt egyre növekvő ingatlanárakról és a lakáspiac megújulásáról. Ezzel szemben a valóság jóval árnyaltabb, mondhatnánk borúsabb: az érdeklődők száma ugyan valóban magas, ám a hiteligénylésig már jóval kevesebben jutnak el, hogy az effektív folyósításokról már ne is beszéljünk. Ez azonban egyszerre több „rendszerhibát” is jelezhet.
A Magyar Bankszövetség jelentése szerint, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) részére készített, 2016 januárjáig összesen 9000 sikeres CSOK-igénylés valósult meg, ám ez javarészt még a tavaly hatályban levő, kisebb összegű támogatások igénylését jelentette. (Ez elviekben maximum 3,25 millió forintos támogatást jelentett, de gyakorlatban inkább 2 milliót.) A takarékszövetkezetek friss számadatai alapján csak 2016 januárjában több mint 15 ezer érdeklődő volt, és 60 százalékukat a 10+10 millió forint lehetősége foglalkoztatta. A konstrukció esetleges nehézségeit jelzi azonban, hogy az OTP februári adatai alapján a tájékozódni betérőknek mindössze 5 százaléka adott be végül igénylést.
Ennek oka részben a támogatás feltételeinek többszöri változtatása és „finomítgatása”, másrészt a kormányrendeletek értelmezésének problémája, amelybe nemcsak a lakosság, hanem a hitelintézetek bicskája is beletörik időnként. A felmerült kérdések tömegére közel két hónapja nem tudnak válaszokat adni a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) – elmondásuk szerint a kérdésdömping miatt. A lakosság tehát eddig inkább a kivárás mellett döntött, amit egyébként a bankok is javasoltak a hozzájuk fordulóknak. (Lapzártánk előtt az NGM végre reagált a Pénzcentrum egyik kérdésére, a tetőtér-beépítések lehetőségének 10 milliós kiskapuját zárták be ezzel hivatalosan is.)
2016. 03. 04. (XX/09)
