Az Ákossal készített beszélgetés már az adásba kerülését követő pillanatokban országos botrányt kavart. Háborogtak a netezők, és villámgyorsan felpörögtek a mémgyárak is. A popikon (ma már csak néhai) szponzora, a Magyar Telekom (MT) ráadásul nem maradt meg a fejcsóváló méltatlankodások szintjén. Nem telt bele három nap, a vállalat villámgyorsan szponzorációs szerződést bontott az előadóművésszel. Az MT sajtóosztálya a történteket röviden úgy summázta: bár nagyra értékelik a zenész munkásságát, és köszönettel gondolnak vissza az együttműködés éveire, az Ákos által adott interjúban közöltek szellemisége nem egyeztethető össze a cég hitvallásával és értékrendjével. (Ez persze nem jelenti azt, hogy az MT kesztyűs kézzel bánik a hölgyekkel. A hazai vezetésben körülbelül 24 férfira jut 4 nő. Érdekes adalék viszont, hogy az MT igazgatóságának elnöke az a Kerstin Günther (48), akit hazájában a sikeres női pályafutás egyik megtestesítőjeként tartanak számon, hiszen már 37 éves korában több ezer munkavállaló vezetője volt.)
A popsztár érzékeny területet érintett. A tradicionális család védelme, a nők sokszor igencsak mostoha munkaerő-piaci helyzete, az állítólagos karrierizmus és a férfi-női bérszakadék témái külön-külön is felbolydult darázsfészkek. A klasszikus férfi-női szerepek és a házasság fontosságának kimelését például aligha lehetne negatívumként felróni Ákosnak. Sőt!
Ugyanakkor nagyon is valódi probléma, és jogi aggályokat is felvet, hogy ma Magyarországon számos esetben tényleg kevesebbet kapnak női munkavállalók férfi kollégáiknál ugyanazért a munkáért. Pedig az egyenlő bánásmód elve kimondja: ha férfi és nő azonos tevékenységet, azonos felelősségvállalás mellett végez, továbbá mindketten rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, bizony sérül ez az elv, ha a fentiek ellenére valamelyikük bére kevesebb. A 2006 óta működő Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) jogesetei között számos példát is találunk. Egy építőipari céghez pályakezdő jogi előadónak jelentkező hölgynek a munkáltató 70 százalékkal(!) kevesebb bért fizetett, mint a hölgy után nem sokkal érkező, szintén pályakezdő fiatalembernek, ugyanabban a munkakörben. Egy flottakezelői munkakörben dolgozó, a férfikollégáival teljesen megegyező feladatkört ellátó hölgy pedig nettó 100 ezer forinttal kevesebbet kapott, azonos hatékonyság mellett. Az EBH – amellett, hogy a cégeket eltiltotta a jogsértő magatartástól – 1-1 millió forintos bírságot szabott ki a diszkrimináció miatt.
2016. 01. 15. (XX/02)
