hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Államfő vagy kormányfő?

2014. 11. 10.
Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden, az alaptörvénnyel kialakított közjogi berendezkedés stabilizációja folyik – válaszolta Trócsányi László igazságügyi miniszter idén szeptemberben a HVG-nek arra a kérdésre: kapott-e olyan „megrendelést”, amely a jelenlegi parlamentáris rendszert az elnöki berendezkedés irányába tolná el. Cikkünkben azt elemezzük, hogy milyen változásokat eredményezne a magyar viszonyokban a kérdés esetleges napirendre vétele.

Egy ország szerkezeti felépítését alapvetően annak állam- és kormányformája határozza meg. A két fogalom különálló, mégis nehezen választható el egymástól. Az államforma tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy az államfő (hazánkban a köztársasági elnök) hogyan kerül hatalomra. Amennyiben az államfőt az öröklés ténye legitimálja, monarchiáról, ha viszont választás eredményeképpen kerül hatalomra, úgy köztársaságról beszélünk. A világ 192 országából jelenleg 147 köztársaság, 45 monarchia. A köztársaságnak három alaptípusa – parlamentáris, prezidenciális, valamint a „középutas” félprezidenciális köztársaság – különböztethető meg. Elvétve ugyan, de léteznek atipikus képződmények is,  például Irán teokratikus köztársaság.

Az államberendezkedéstől függően minden államban kialakulnak a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bírói), létrejönnek a legfőbb szervek (államfő, kormány, parlament, bíróságok). Azt viszont, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan működnek, az állam kormányformája határozza meg. Optimális esetben folyamatosan ellenőrzik, fékezik és ellensúlyozzák egymást a társadalom egészének hasznát szolgálva. Köztársaságok esetében a kormányforma és az államforma összeolvadnak, az államforma típusai megadják a kormányformát is. A végrehajtó hatalom egyaránt lehet egységes (prezidenciális) és megosztott (parlamentáris). Európa országai tipikusan parlamentáris köztársaságok, ezért az európaiak többsége – tévesen – abban a hitben él, hogy a világ más országaira is ez az államforma a jellemző. Számszakilag nézve: jelenleg a világ 147 köztársaságából pusztán csak 36 parlamentáris, ezzel szemben 97 prezidenciális köztársaság működik.

A parlamentáris köztársaságokban az államfőt közvetlenül a választópolgárok, vagy közvetve – hazánkban a parlament – választják. A megnevezésével (az állam feje) ellentétben jogosítványai erősen korlátozottak, kevés önálló jogkörrel rendelkezik, túlnyomórészt protokolláris, formális jellegű feladatai vannak. Ilyenek például a magas szintű kitüntetések, díjak, kinevezések átadása; nagykövetek fogadása; választások napjának kitűzése, stb. Az államfőnek inkább morális, társadalmi tekintélye van, mintsem hatalma, az ugyanis a kormány (a miniszterelnök és a miniszterek) kezében van. A kormány politikájának meghatározója, és legfőbb érvényesítője a miniszterelnök. A kormány hatalma nagy, de korántsem korlátlan: felelősséggel tartozik a parlamentnek, bizalmi/bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt le lehet váltani. 

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!