Károsnak minősítette Alekszandar Vucsics kormányfő, hogy szerbiai állampolgársággal rendelkező zsoldosok Ukrajna területén részt vesznek a fegyveres összecsapásokban. Akik közülük hazatérnek, biztosak lehetnek abban, hogy az állam figyelemmel fogja kísérni őket – erősítette meg Vucsics egy, a zsoldosokat érintő törvény elfogadásának tervét. „A szóban forgó személyek 90 százaléka zsoldos, pénzért harcolnak. Kapcsolatban állnak a világ legfontosabb titkos ügynökségeivel. Tevékenységükkel kárt okoznak Szerbiának, amely már nem háborúzik: békés jövőt óhajtunk építeni. Arra összpontosítunk, hogy miként legyünk 2016-ra a régió legfejlettebb gazdasága” – fogalmazott a kormányfő.
Zoran Dmitrovic újvidéki politológus szerint nem fér bele a szerb kormány új imázsépítésébe az a régi „harcos kép”, amely mindig is jellemezte a szerb identitást. „A csetnik szabadságharcos öntörvényűség és a titói partizán arculat történelmi panteonba helyezésén munkálkodik a jelenlegi szerb vezetés, és egy új, rugalmas európai képet igyekszik elfogadtatni az országról, mind belföldön, mind külföldön. Ezt az erőfeszítést rombolják le a zsoldosokról szóló híradások, a harcos szerb identitásról szóló beszámolók, mert azok a régmúlt időt idézik, miszerint az igazi szerb fiúk fegyverrel a kézben jönnek a világra” – mondta a politológiatanár lapunknak. A szerb zsoldosok létszámát ugyan nehéz meghatározni, de becslések szerint a muzulmán oldalon harcoló önkéntesek száma akár több ezer fő is lehet, míg a nem elvi alapon harcoló zsoldosoké is elérheti az ezres nagyságrendet – tette hozzá Zoran Dmitrovic.
Rasim Ljajić, a szerb kormány kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési minisztere egy interjúban még ennél is konkrétabban fogalmazott: „nem hagyhatjuk, hogy a háborúzás szerb állampolgárok legitim foglalkozása legyen”. A szerb politikai elit szerint véget kell vetni annak, hogy a világban zajló fegyveres konfliktusokban egyre-másra megjelennek a szerb harcosok, akik – hogy a baj még nagyobb legyen – a nyilvánosságot is szeretik. Hírekben szerepelnek, fényképeket posztolnak, ezzel pedig Szerbia ilyen téren nem túl jó hírét tovább rontják. A szerb Btk. tervezett módosítása révén ezért a jövőben büntetnék a szerb állampolgárok részvételét külföldi fegyveres konfliktusokban, sőt azokra is büntetés várna, akik bármilyen módon segítik őket ebben. Rasim Ljajić akkor tett először javaslatot ilyen jogszabályra, amikor a dél-szerbiai Szandzsákba (muszlim többségű szerbiai régió, ahol a miniszter a politikai pályafutását kezdte) megérkeztek az első holttestek Szíriából.
2014. 08. 21. (XVIII/34)
