A vásári forgatagban illatgyertyák, kerámiák, mézes sütemények, legkülönfélébb formájú, színű és állagú édességek, textilangyalkák tömkelegét látjuk. De különc áruk is akadnak: például kék fényt sugárzó hóember vagy színváltós rénszarvas – ezeknél az olcsó LED-es cuccoknál főleg a gyerkőcök bámészkodnak. Talán még érdekesebb, hogy amint látjuk: gyakorlatilag ma már bármit fel lehet akasztani a fenyőfára – kulcsokat, legyezőket, diszkógömböket, kesztyűt stb. „Az áru (sapka, sál, ruhanemű) ugyanaz, mint a kínaiban, csak itt drágább” – állapítja meg az egyik szemlélődő forró italt kortyolgatva. Ám a meleg zokni hagyományosan jól fogy: a lábravalót sokan praktikus ajándéknak szánják. Hódít a retro is: a hatvanas-hetvenes évek termékei. Egy árustól azt is megtudtuk: szocialista kitüntetésekből nem tud eleget szerezni, mert egyből elkapkodják.
A magyar lakosság a két évvel ezelőttinél átlagosan tízezer forinttal többet, 54 ezer forintot költ karácsonyi ajándékokra az idén – derül ki a Budapest Bank legfrissebb felméréséből. A legtöbben ebben az évben is ruhaneműt (57 százalék), illatszert (51 százalék) vagy könyvet (49 százalék) vásárolnak szeretteiknek.
A JátékNet webáruház adatai szerint a klasszikus játékok mellett idei listavezető a Lego Mindstorms programozható robot, ami több mint 110 ezer forintba kerül, míg tavaly a legdrágább ajándék a 65 ezer forintos Barbie dzsip volt. Ahogy az összes terméknél, a játékoknál is sokan keresik a karácsonyi akciókat, egy áruháznál a két legjobban fogyó játék a nagy kedvezménnyel kapható Elefun társasjáték és az Én kicsi pónim, melyet egy újdonság követ, a Libbenő sziromtündér nevű repülő baba. A sláger idén a fiús játékok között a repülő gömb és a tableten játszható Angry Birds, a lányoknak pedig repülő tündért és ékszerkészítő szettet vesznek sokan – utóbbinál az ékszereket színváltós kavicsokból lehet összefűzni. A „legtrendibb” játékok közé tartoznak még: a vámpír- és zombibabák, valamint a Monster High partiszerkós, karkötős szörnyszülött is.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2013. 12. 20. (XVII/51)
