„A július elvileg a táborozásoké, az augusztus a családi nyaralásé – csak győzzük mindezt pénzzel és szabadsággal. A húgom, aki pedagógus, be szokta vállalni időszakonként a mi gyerekeinket is, mert a szüleink idősek, nem terhelhetők ennyi gyerekkel. Kollégám pedig odaadja nekünk 2 hétre a Velencei-tónál lévő házát napi 5 ezerért. Az a legnagyobb probléma, hogy férjemnek is, nekem is nehéz 2 hét szabadságot egyben kivennünk” – mondja egy budapesti anyuka, 8, 9 és 13 éves gyermekeivel a háttérben. Megjegyzi: a gyerekes családoknak a nyári hónapok és a szeptemberi iskolakezdés jelentik az év legköltségesebb időszakát.
Idén a háztartások 38 százaléka – 4 százalékkal több, mint tavaly –, elsősorban a városi, ezen belül is a fővárosi, átlagos vagy afölötti jövedelemmel rendelkezők terveznek nyaralást. A legnépszerűbb úticél továbbra is a Balaton, ezt követi az észak-magyarországi régió, és harmadik helyre került Horvátország. Főként a gyermekes és a kétfős, valamint a nyaralóval rendelkező családok (8 százalék) erednek útnak, és a pihenők kétharmada vesz igénybe kereskedelmi szálláshelyet.
4-5 százalék még nem döntött ez ügyben, az elsődleges szempontok általában az anyagiak, a szabadság és a nyaraláshoz való hozzáállás. Mindez a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) idei adataiból derül ki, a turisztikai szervezet ugyanis nyolc éve minden főszezon elején felméri a magyar lakosság május–szeptemberi időszakra vonatkozó utazási terveit. Idén a belföldi nyaralások zömét július-augusztusra időzítik az érintettek, átlag 5 éjszakás időtartamra terveznek, és átlag 87 ezer forintot szánnak a családi nyaralásra.
A fő cél az üdülés-pihenés (60 százalék), ezt követi a látogatás (18 százalék) és a gyógyfürdő, wellness (16 százalék). Az utazást tervezők 59 százaléka csak belföldi utazást, 29 százaléka csak külföldi utat tervez, míg 12 százalékuk mindkettőt. A legnépszerűbb külföldi célpontokat Horvátország után Románia, Olaszország és Görögország jelentik.
A legtöbben hagyományosan a Balatonra vagy az Adriára mennek nyaralni, melyek fej fej mellett, hasonló árakkal küzdenek a turisták kegyeiért – erősítették meg lapunknak több utazási irodában is. A magyar tenger előnye a közelsége, valamint a SZÉP-kártya (Széchenyi Pihenőkártya) elfogadása, Horvátországé pedig például az, hogy nagyobb az esélye a jó időnek. Továbbra is tendencia, hogy inkább rövidebb időtartamokra utazunk el, ki-ki lehetőségihez képest több pihenést, hosszú hétvégét is betervez. Mint megtudtuk, egyre többen fedezik fel szomszédainkat vagy a távolabbi Fekete-tengert is.
Egy megkérdezett harmincas házaspár például egy éve gyűjt a nyaralásra: idén Bulgáriába mennek all inclusive ellátással fejenként 90 ezerért egy hétre, ehhez jön még a benzinköltség. Ezen kívül másra nem nagyon kell költeniük. Motorral mennek, 4 csillagos hotelben szállnak meg, az útbaeső látványosságokat is megnézik. Még olcsóbb lenne mindez, ha önellátók lennének egy kempingben, de inkább a „valódi pihenést” választották.
Anna, a kétgyermekes családanya azt meséli, hogy ők évek óta Ausztriában üdülnek, mivel a család az aktív pihenés (hegymászás) híve, és a versenyképes árak miatt is kedvezőnek tartják kedvelt üdülőhelyüket. A Planai-hegyen és környékén számos olyan rövid sétaútvonalat alakítottak ki, amelyek akár babakocsival is könnyen teljesíthetők. Errefelé a szálláshely mellé ingyenes Sommercard (kedvezménykártya) is jár a vendégek számára, amely számos kedvezményre jogosít, például ingyenes élményfürdőre, gleccserlift- és buszhasználatra.
Erdei Judith, a TravelSmart budapesti utazási iroda ügyvezetője a Heteknek arról számolt be, hogy tapasztalataik szerint a legnépszerűbb külföldi úticélok változatlanul a mediterrán országok: Horvátország, Bulgária és Észak-Görögország. Utóbbi kettő számít egyúttal a legolcsóbb nyaralásnak (10 nap szállással ellátás nélkül átlagosan 40 ezer forint körül mozog). A legolcsóbb repülős nyaralást pedig Korfu szigetére tudjuk foglalni, míg egyéni utazással Ausztriába juthatnunk el a legkevesebből.
„Nálunk évek óta emelkedik a Bécsből induló nyaralóprogramok száma. Bécsi indulással ugyanis sok esetben lényegesen olcsóbbak a szállások, illetve a komplett csomagok, repülőjegyek árai is. Ennek az is az oka, hogy a magyar utazásszervezők kisebb kapacitást foglalnak, mint a gazdasági válság előtt” – magyarázta Erdei Judith.
SZÉP Magyarország
Mind a belföldre, mind a külföldre irányuló turizmus tekintetében emelkedő tendencia érvényesül. Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára nemrég az Utazás 2013 nemzetközi idegenforgalmi szakkiállításon áttörésként értékelte a 2012-es évet a magyar turizmus szempontjából, mert annak volumene tavaly érte el a válság, azaz a 2009-es év előtti szintet. Ezt erősítette meg Varga Mihály miniszter is, aki szerint a 2009-es mélypont után újra növekszik a foglalkoztatottak száma az ágazatban. A belföldi turizmus fő tartóoszlopa a Széchenyi Pihenőkártya, azaz a SZÉP-kártya rendszere, amely 2011-ben váltotta fel a korábbi üdülési csekket. Az NGM tájékoztatása szerint a 840 ezer munkavállalóra és 46 ezer elfogadóhelyre kiterjedő pihenőkártya-rendszerre 2011 ősze óta 106 milliárd forint feltöltés érkezett, s ebből 67 milliárd forint áramlott ki eddig a gazdaságba. A szociális és gazdaságélénkítő céllal bevezetett SZÉP-kártyát béren kívüli juttatásként, kiemelt járulékkedvezménnyel adhatják a munkaadók az alkalmazottaik részére.
Az Új Széchenyi Tervre alapuló turizmuspolitika az egészségipart, s ezen belül az egészség-, illetve gyógyturizmust favorizálja, azt Magyarország kitörési lehetőségeként határozva meg. Az egészségipari szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése eddig több ázsiai és európai országban is igen sikeresnek bizonyult. Az e címen elnyert régiófejlesztési támogatások mellett perspektívát jelent az is, hogy ez év októberétől minden uniós tagországban életbe lép az a jogszabály, amely a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások igénybevételét lehetővé teszi az anyaországi egészségbiztosítás finanszírozásával. A magyarországi gyógyfürdőknek Európa-szerte jó hírük van, a hazai egészségturizmus Németország mellett különösen Oroszországból vonzza hozzánk egyre nagyobb tömegben a turistákat. A Svájci Hozzájárulási Alap nem véletlenül támogatja 1,1 millió svájci frankkal hazánk északi régióit a „Gyógyító régiók” nevű gyógyturisztikai fejlesztési projektjének terhére. Amikor Bánki Erik, az Európai Parlament fideszes képviselője bejelentette az erről szóló döntést, hozzátette azt is: a fogászati kezelések szempontjából Magyarország piacvezetőnek számít Európában.
Tavaly július-augusztusban a Balaton turisztikai régióban tartózkodó magyar és külföldi turisták körében is vizsgálódott az MT Zrt., és úgy találta, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka elégedett volt a balatoni nyaralásával. A tihanyi Tourinform iroda vezetője, Máté Marietta szerint például Tihany évente közel egymillió turistát vonz, mivel ez a tó egyetlen félszigete, festői a fekvése, valamint vannak földtani érdekességei, történelmi műemlékei, továbbá növény- és állatritkaságai. Mint elmondta, a hazai vendégek dominanciája mellett nő a külföldi látogatók száma is: a német nyelvterületről érkezők mellett a környező országokból, Oroszországból és Ukrajnából is sokan jönnek, sőt a kedvezőbb klíma miatt nő a mediterrán országokból (Spanyolország, Olaszország) érkezők száma is.
Az egész balatoni régió számára jó hír, hogy a Balaton vízminősége továbbra is nagyon jó, a tó egész területén alkalmas fürdőzésre. Ezt Vörös Lajos, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója mondta el, hozzátéve, hogy idén szokatlanul magas lesz a vízszint, 50 centiméterrel magasabb, mint tavaly, és elmarad a zöldalga-invázió is.
„Most voltam Siófokon, és szétnéztem kicsit, mert tavaly arrafelé nyaraltunk. Az árak, így a szállásárak is enyhén, legfeljebb az elkerülhetetlen mértékben – mintegy 10 százalékkal – nőttek tavaly óta. Bár némi ártöbblet továbbra is megvan más régiókhoz képest, de az volt a benyomásom, hogy a különböző szolgáltatók többsége próbál minél kisebb mértékben emelni” – mondta lapunknak egy építési vállalkozó. A különböző prospektusok alapján komfortfokozattól és szálláshelytípustól függően a Balatonon – mint ahogyan országszerte is – fejenként 2 ezertől 20 ezer forintig találhatunk szállást naponta.
2013. 06. 28. (XVII/26)
