hetilap

Az emberek vásárlóerejének csökkenése és a multik bejövetele után a trafikmutyi jelenti az újabb csapást az élelmiszer-kiskereskedések számára – mondta a Heteknek egy csaknem 20 éve főként szeszes italok nagykereskedelmével foglalkozó családi vállalkozás vezetője. A cégnek 1996-ban még több mint ezer partnere volt, mára alig több mint száz helyre szállítanak – a vállalkozó szerint ez jól illusztrálja, hogy milyen változások zajlottak le az elmúlt években a kisboltok világában. Tapasztalatai szerint a trafikrendszer kialakítása elsősorban nem a dohánytermékek – egyébként rendkívül alacsony –, 3-4 százalékos haszonkulcsának kiesése miatt érinti érzékenyen a kiskereskedőket, mint ahogyan az sem törvényszerű, hogy a vásárlókat a cigaretta „vonzza be” az adott üzletbe. A nagy érvágást inkább az jelenti, hogy a dohány-nagykereskedők többnyire 7-10 napos fizetési határidővel dolgoztak, vagyis a kisboltok ennyi időre – mérettől függően – néhány százezres szabad forráshoz jutottak – ettől azonban most elesnek.
„A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a dohányosok hétfőn, kedden szállítanak, és hitelben otthagyják az árut a boltban. Bárki másnak csak szerdától érdemes szállítania, ugyanis addigra jön be annyi bevétel a cigiből, amiből az üzlettulajdonos a többi árut, főként a még mindig viszonylag jól jövedelmező szeszes italokat meg tudja finanszírozni. A következő hét elején pedig a hétvégi forgalomból már ki tudja fizetni a dohányosokat is. Ennek a rendszernek most vége, és mivel ezt a mindig megújuló »ingyen hitelt« most vissza kell fizetni, sok kisbolt fog fejre állni” – magyarázta a vállalkozó, aki szerint ezzel párhuzamosan meg fog élénkülni a cigaretta feketekereskedelme is.
Településükön egyébként az egyik fideszes képviselő lánya is nyert konces­sziós jogot két trafikra, amelyeket egymáshoz közel fog üzemeltetni. „Nem értem, hogy miért jó nekik, ha két üzlet rezsijét kell majd levonniuk a haszonból. Persze lehet, hogy már arra készülnek, hogy a Fidesz a szeszes italok árusítását is koncesszióhoz köti, és akkor értelmet nyer az egymáshoz közel működő két üzlet” – jegyezte meg a vállalkozó.
A nagykereskedő által elmondottakat egy kisvárosi boltvezető is megerősítette, hozzátéve, hogy szerencsére ők
azon kisebbséghez tartoznak, akik nem szorultak rá a dohánynagykerek hitelére – így most milliós nagyságrendben szabadul fel tőkéjük. A trafikrendszer kiépítése szerinte a kisboltok szempontjából felemás hatásokkal jár majd: az „impulzív” vásárlói szokásokra – „leszaladok kenyérért, és hozok sört meg cigit is” – alapozó kisboltok számára a dohány egyfelől bővítette a kínálatot, másfelől viszont nagyon sok pénzt kellett az árukészletben tartani, miközben minimális volt rajta a haszon. Példaként említette, hogy a 3 milliós havi forgalom esetén a nyereség mintegy 90 ezer forint – miközben a nagyobb bevétel megdobja az iparűzési adót. Az üzletvezető azt tervezi, hogy az elmaradó dohányprofitot egy-két százalékos általános árrésemeléssel bőven ellensúlyozni tudják majd.
 
„Alapvetően nem a trafikrendszerrel van probléma, hanem a ruhával, amit ráhúztak. A jelenlegi rendszer ugyanis nem versenysemleges, és ez különösen a kistelepüléseken okozhatja a kisboltok bedőlését” – mondta el a Heteknek az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hozzátette: a 150 ezer kiskereskedelmi egység közül 40 ezer élelmiszer jellegű, és ezen belül körülbelül 30 ezer árult eddig dohányterméket. Ezeknek az üzleteknek a jelentős része – főleg a kisebbek – családi vállalkozásként működik, vagyis ezek megszűnése érzékenyen érintené a foglalkoztatottságot. A főtitkár szerint a bajt elsősorban nem az jelenti, hogy a dohánytermékek lekerülnek a polcokról – ezek eddig sem hoztak nagy hasznot –, sőt, még a haszonkulcs 10 százalékra emelését is indokoltnak tartja. Ugyanakkor az, hogy az élvezeti cikkek széles körét – alkohol, üdítő, kávé, jégrém, újságok – beengedték a trafikokba, az sok kisboltnak az utolsó csepp lehet a pohárban, hiszen az átlagos vásárlójuk 100 forintból 40-et ezekre a termékekre költ.
A kormány részéről elhangzott érv, miszerint a trafiktörvénnyel a multikkal szemben a magyar vállalkozásokat erősítik, nem csak ennél a pontnál kap léket: a dohányból egyébként sem sokat gazdagodó nagy áruházláncokban ugyanis továbbra is ott lesz a cigaretta, csak éppen az üzlethelyiségekben nyíló trafikokban.
Vámos György megjegyezte, az az előírás is csorbul, hogy egy kézben maximum öt trafik lehet, ugyanis egy betéti társaságba kültagként bármennyi trafiktulajdonos tömörülhet – vagyis egy érdekkör rengeteg üzletet össze tud fogni. „Elképzelhetőnek tartom, hogy amennyiben a kisboltok tömegesen olyan érdeksérelmeket szenvednek, mint a megélhetésüket elvesztő eddigi trafikosok, akkor a feszültségek láttán a kormány változtatni fog a rendszeren. Az ésszerű megoldás az lenne, ha mindenki nyithatna trafikot, aki a feltételeknek megfelel – a piac pedig leszabályozná, hogy ezek közül melyek lesznek életképesek” – fogalmazott az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
 
A körülményekhez képest szintén bizakodó az egyik kaposvári lakótelep kisboltjának eladója. Mint mondta, náluk a forgalom 30 százalékát tette ki a dohányáru eladása, és ugyan nem nyertek a pályázaton, mégis abban bíznak, hogy egyelőre életképesek maradnak, mert sok az iskola, óvoda errefelé. Nyilván majd az idő dönti el, hogy érdemes lesz-e fenntartaniuk az üzletüket. Elmondása szerint már több helyen be is zártak trafikok, kisboltok a városban – hatalmas felháborodás kíséretében –, ami által több család megélhetése került komoly veszélybe. Szerinte egyébként – ha hinni lehet a különféle városi pletykáknak –, komoly pénzekkel kellett tejelni, és politikai kapcsolatok is kellettek a nyeréshez.

Pécsett eddig több mint 900 helyen lehetett dohányárut vásárolni, július elsejétől azonban mindössze 79 boltban lesz rá lehetőség, amelyeket 29 pályázatnyertes vállalkozás működtet majd. A nyertesek között kevés a „régi arc”, többségük új ezen a területen.
Egy külvárosi kisbolt tulajdonosa úgy becsüli, náluk a bevétel felét teszi ki a dohánytermékek ára. A bevétel kiesése így kifejezetten drasztikus lesz, és minden bizonnyal elbocsátásokat von majd maga után – ha egyáltalán a boltot tovább tudják majd üzemeltetni.
Egy másik tulajdonos szerencsésebb, mert már jó ideje inkább a magyar csemegeáruk irányába szélesítette a boltja kínálatát. Ő egy alkalmazott bérének megfelelő bevétel kieséssel számol – bár hozzáteszi, hogy nem fog senkit sem elbocsátani. Úgy véli azonban, hogy a kisvállalkozások fele rövidesen be fog zárni a törvény miatt. A legkiszolgáltatottabbnak
azokat a kényszervállalkozókat tartja, akik a legkisebb üzleteket működtetik, amelyek félig-meddig kocsmaként működnek. Ide a vásárlók nagy része kizárólag cigarettáért és alkoholért tért be, ezért ezek a kis félkocsmák ellehetetlenülnek, ha megfosztják őket a dohánytermék értékesítésének jogától. „Ha a szesszel is megcsinálják ugyanezt, akkor én kimegyek, és megbontom az utcakövet” – jegyzi meg a tulajdonos, aki szerint a megoldás az lett volna, ha a kisboltosok és trafikosok összefognak, és már két hónappal a törvény életbe lépése előtt beszüntetik a dohánytermékek árusítását, hogy felhívják a figyelmet az abszurd helyzetre.

Trafikpanasz

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek