Az érettségi után megszerezhető „felsőfokú” szakképzések rendszere 2013 szeptemberétől átalakul: „felsőoktatási” szakképzés néven teljesen beépül a felsőoktatás rendszerébe, s az egyetemi alapképzés alatti szintnek fog megfelelni. Ezentúl kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőfokú szakképzést, míg eddig ezt középiskolák, felnőttképzési intézmények vagy cégek is megtehették, amennyiben szerződéses viszonyban álltak valamely felsőoktatási intézménnyel.
A 2011. végén elfogadott szakképzési törvény értelmében a felsőoktatási intézmények is csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha azonos szakon alapképzést vagy osztatlan képzést is folytatnak, ahova – a kreditek 75 százalékos beszámításával – továbbléphet a hallgató. Kétirányúvá tennék az átjárhatóságot, így az alapképzést végző diá-koknak is lehetőségük nyílna arra, hogy kreditbeszámítással megszerezzék ezt a képzettségi fokozatot, és akár munkába álljanak.
„Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. A kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat, amit cégeknél kell elvégezni, melyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást” – nyilatkozta ősszel Hoffmann Rózsa, kiemelve, hogy a képzés színvonalát a Magyar Akkreditációs Bizottság felügyelete biztosítja. Korábban szerinte semmiféle követelményrendszer nem létezett, ezért fordulhatott elő, hogy szakközépiskolák, cégek, alapítványok „számolatlanul” indítottak ilyen kurzusokat. Az EMMI adatai szerint az Európai Unióban a felsőoktatásban tanulók 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, míg Magyarországon ez az arány 6-8 százalék közötti.
2013. 01. 25. (XVII/4)
