hetilap

Becslések szerint több tízezer középiskolás dolgozik nyaranta. A fel­ső­oktatásban tanuló diákok közül pedig – a diplomás pályakövető rendszer adatai szerint – tavaly mintegy 200 ezer fiatal dolgozott a tanulmányai mellett: a nappali tagozatosok negyede, valamint az estisek, levelezősök, távoktatásosak több mint 80 százaléka. A hallgatók jellemzően az év többi szakaszában is vállalnak munkát, elsősorban megélhetési okokból, a 16-18 évesek pedig legfőképp nyáron, június-júliusban dolgoznak. Ők inkább az augusztusi nyaralásukra, szórakozásukra gyűjtenek zsebpénzt, és jellemzően június közepén, az iskola végén jelentkeznek a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó iskolaszövetkezeteknél – ez a dömping ideje.
Összességében 100 ezerre teszik azon diákok számát, akik a szövetkezeteken keresztül vállalnak munkát. Mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatások terén egyaránt sok lehetőség várja őket: szórólaposztás, gyártósori összeszerelő munka, csomagolás, árufeltöltés, gyümölcsszedés, gyors­éttermi munka, adminisztrációs feladatok vagy tipikus nyári idénymunkák is lehetnek különböző fürdőhelyeken. Minél képzettebb, illetve minél több munkatapasztalata van egy fiatalnak, annál nagyobb eséllyel talál magának állást, így a nyelvtudás, informatikai jártasság vagy szakképzettség sokat nyom a latban fizetség terén is, a diákmunkák órabére általában bruttó 535 és 1000 forint között mozog. A legalacsonyabb órabér például a szórólapozásért vagy árufeltöltésért jár, a vendéglátásban már jobb a fizetés. 
Alapszabály többek között, hogy a 18 év alattiak túlóráztatása, éjszakai műszakos alkalmazása, nehéz fizikai munkára fogása törvényileg tilos, ahogy kötelező a minimálbér megadása is, kivéve a teljesítménybéres munkákat. A kiskorúak legfeljebb heti 40 órában foglalkoztathatók. Az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavállalás esetén a bér garantált, mivel a diák munkáltatója az iskolaszövetkezet, amely szerződésben áll a foglalkoztató céggel. A cégnek is megéri, mivel a szövetkezet tb-kedvezménye miatt kevesebb a bérköltsége, és sokszor nincs is más dolga, mint a munkaszerződések aláírása.
Felmérések szerint maguk a diákok is az iskolaszervezeten keresztüli munkavállalást tartják a legbiztonságosabbnak, jellemzően a megbízhatóság, a jogi garanciák, a segítségadás terén is kedvezőbbnek ítélték meg az iskolaszövetkezeteket, mint a kilincselést. „Válságidőben a lehető legkomolyabb garanciákra van szükség, hiszen éleződik a verseny, egyre több a visszaélés, amivel a komoly jogi háttérapparátussal rendelkező iskolaszövetkezetek is mind gyakrabban szembesülnek” – mondta el kérdésünkre Varga Béla, a Multi Job Iskolaszövetkezet kereskedelmi igazgatója.
A nyári időszakban hatalmas túljelentkezés van minden munkára egészen július végéig. A szakember szerint összességében helytállók a tízszeres túljelentkezésről szóló hírek, és a cégek is könnyebben válogathatnak a diákok között, s lejjebb nyomhatják az órabért is, bár az óránkénti bruttó 535 forintos minimálbért kötelesek megadni. Nyáron a szezonális munkák miatt mintegy 20 százalékkal nő az állások száma, és előnyt élveznek azok a diákok, akik egész évben vállalnak munkát. Ez egy ciklikus folyamat, a januári és májusi vizsgaidőszakokban munkaerő-visszaesés van, majd június-júliusban a legnagyobb a felfutás, ami visszaesik augusztus-szeptemberben, aztán decemberre megint felfut.
A kínálatban és a keresletben egyaránt vannak sajátos hullámzások, a folytonos foglalkoztatás céljából az iskolaszövetkezetek kialakítanak bármikor mozgósítható tartalékos-állományokat a rendszeres munkavállaló diákokból. Ez az – a válság óta növekvő létszámú – réteg, amelynek folyamatosan dolgoznia kell, hogy a megélhetését, tanulását finanszírozni tudja. Az eddigi tapasztalatok alapján a nyakig eladósodott társadalomban nem a diákhitel elburjánzása várható, inkább az akár 30 százalékkal is megugró munkakereslet, bár egyelőre senki sem tudja, a felsőoktatási törvény nyomán miként alakul szeptembertől a helyzet. Annyi bizonyos: a külföldön ingyenes képzésen továbbtanulók számára a számítások szerint átlagosan havi 150-200 ezer forintba kerül a megélhetés (Ausztria, Németország), viszont a hazainál sokkal kiépültebb a diákmunka rendszere.
Augusztustól a diákok már válogathatnak a munkahelyek között. Tény, hogy a középiskolások a tapasztalathiányuk és fiatal életkoruk miatt kevésbé keresettek, mint a 18 év fölöttiek. A 16-18 évesek inkább ismerősökön keresztül találják meg életük első munkahelyét. „Számukra ugyan nem olyan széles az álláskínálat, de aki nagyon akar, nem válogatós, hajlandó kicsit többet utazni akár, és legalább egy hónapig folyamatosan kész dolgozni, az talál magának munkát, például gyors­éttermekben vagy hipermarketekben árufeltöltőként, pénztárosként, ahol a minimálbért egészen biztosan megkeresi. Összességében is igaz, hogy nincs elég rugalmas, gyors reagálású fiatal, legfeljebb nyáron” – hangsúlyozza Varga Béla. A különböző iskolaszövetkezetek általában különböző típusú munkákra állnak rá, s mindenki megkeresheti közülük a neki leginkább megfelelőt.
A TESCO-val kapcsolatos híresztelés, miszerint az állandó munkaerőt lecserélik diákokra, annyiban igaz, hogy a cégek körében valóban van egy olyan tendencia, hogy igyekeznek diákokkal elvégeztetni minél több feladatkört, ami sokkal inkább megéri nekik, mert rugalmasabb, költségkímélőbb megoldás, mint állandó alkalmazottakat tartani, s erre az igényre rá tudnak épülni az iskolaszövetkezetek. A keres­kedelmi igazgató szerint ez is az elmúlt évek tendenciája, hogy különböző szakmai oktatásokon, tréningeken, akár vizsgán is vegyen részt a fiatal, s így kialakul a cégek számára egy készenléti állomány, amely időről-időre hadra fogható. Egyre inkább a saját munkaerőre hasonlít
a csapat, amelyet akár éveken át lehet behívásos módszerrel foglalkoztatni.
A cégek elkezdtek hosszú távon gondolkodni a diákfoglalkoztatásban, az új jogszabály is sokat lendített ezen. Manapság a foglalkoztatás terén, különösen a versenyszférában általában is egyre inkább jellemző a szezonálisan hullámzó munkamennyiség, mivel a klasszikus nyolcórás foglalkoztatás rengeteg ágazatban visszaszorulóban van.

Balatoni robot

Balatoni robot, nyári prostitúció. Lehet egyéni módon is próbálkozni a diákmunka-vállalással, ám rengeteg a csapdahelyzet, ha az ember fia-lánya nem ismersök révén helyezkedik el. Vegyük például a balatoni vendéglátózást: a HírTv fiatal riportereinek például 3000-7000 forintos napibéreket ajánlottak napi 14 órás munkákért, a hétvégéket is beleszámítva. EgyidejŐleg a balatoni vendéglátósok 50-100 ezer forint „kauciót” kérnek a diákoktól, pohártörésért, utólagos kártérítésekért, és felteheten azért is, hogy ne szökjön meg a delikvens. Elvileg bejelentett munkákról van szó, jó esetben kifizetik a 8 órás minimálbért, a többit pedig zsebbe. A valóságban a munkaadók játszanak a kaucióval és a bérkifizetéssel a bejelentést ellensúlyozandó, így elfordulhat, hogy 30 napi nonstop robotért végül 50 ezer forintot kap a fiatal, mert 20 ezret poharakért, 60 ezret szállásért vontak le tle – teljesen törvénytelenül, mivel utólagos levonást, kártérítést csak bírósági úton érvényesíttethetne a munkaadó, ezért a kaució jogellenes. Másik példa a webkamerás chatmunka fiatal lányoknak, pároknak – az internet nyüzsög az effajta hirdetésektl, amelyek 10-15 ezres napidíjat ígérve toborozzák az ifjakat, többnyire korhatár-megjelölés nélkül, miközben 18 év alattiakat tilos bármilyen erotikus munkára fogni, ám nehéz a visszaélést bizonyítani.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek