Nagy a tülekedés a Koronára, különösen ünnepek idején. Hagyománnyá érett ugyanis, hogy az erdélyi egyetemisták a Korona nemzetközi expresszt veszik igénybe a Székelyföld és Kolozsvár közötti ingázásukhoz: a hivatalos ár töredékéért, mintegy 17 lejért teszik meg az utat. Ez a „blattolás”, ami mindenkinek megéri, csak a román vasúttársaságnak nem. A „kallerek” zsebébe vándorló összegek rendszere annyira kiépült, hogy állítólag maguk a kalauzok büntetik meg azokat, akik jegyet váltanak a vonatra. Olykor megesik, hogy az ügylet megmentése érdekében mindenki hivatalosan is jegyet vásárol, de ilyen riadókészültség ritkán fordul elő. A magyarországi viszonyok között is jól ismert szisztéma erdélyi verzióját feldolgozó dokumentumfilm nyerte a Transparency International (TI) idei videopályázatát.
A TI Magyarország a Korrupcióellenes Világnap alkalmából a nyertes videofilmekkel együtt nemrég mutatta be a Kutatópont Kft.-vel közösen végzett, Ifjúság és korrupció című online kutatásának eredményeit egy konferencián. A norvég, svéd és kanadai nagykövetek által megtisztelt rendezvényen a magyar kormány nem képviseltette magát. A bemutatott kutatás 15–29 éves fiataloknak a korrupcióhoz való viszonyát vizsgálta, s legfőbb megállapításai szerint személyes tapasztalata erről a diákoknak nemigen van, a családjukban példaadó igyekezetet érzékelnek, az oktatás világát tisztának látják. Ám a korrupció társadalmi jelenlétét erősen érzékelik: elsősorban a politikai, az államigazgatási, az üzleti, a közéleti szféra (média) és az egyházak fertőzöttségét említették, viszont az orvosi hálapénzt nem sorolták ide. A felnőttek véleményével megegyezően szerintük is csak normaszegéssel lehet érvényesülni, és ők is büntetéspártiak. A korrupcióval a munka világába lépve kerülnek testközelbe, s bár elméletileg tudják, mi a helyes, egzisztenciális nehézségek esetén kénytelenek mégis „eladni magukat”, s betagozódni az ezeréves urambátyám világba. Arra a kérdésre, hogy „Mit tenne Ön, ha egy családi barát révén felvételi nélkül is bejutna egy jó egyetemre vagy munkahelyre?”, az ifjú válaszadók 25 százaléka „azonnal igent mondana”, 43 százaléka „kissé kényelmetlenül érezné magát, de mivel mindenki így tesz, végül igent mondana”. Mindennek ellenére a megkérdezettek 73 százaléka vélekedik úgy, hogy a fiatalok szerepet játszhatnak a becsületesség terjesztésében és a korrupció elleni fellépésben. Egy másik, hetedikesek körében végzett kutatás adatai szerint a vezető állású apák gyermekeinek 18 százaléka, a vállalkozók gyermekeinek 34 százaléka nem ítélte el a korrupciót. A felszólaló nagykövetek az állami szféra átláthatóságát, ellenőrizhetőségét és a sajtó szerepét hangsúlyozták a hatékony korrupcióellenes stratégiák kapcsán, melyeknek kialakítása időigényes folyamat.
Korrupciós index 2011
Magyarország korrupciós megítélése változatlan: jelenleg az 54. helyen áll a 183 országot vizsgáló korrupciós rangsorban, az EU-tagállamok listáján pedig a 18. – derül ki a Transparency International (TI) 2011-es Korrupcióérzékelési Indexének (CPI) eredményeiből. „Magyarországon az elmúlt évben a korrupció elleni fellépésben kulcsszerepet játszó független intézmények kerültek veszélybe, ami tovább rontotta az ország megítélését” – nyilatkozta Földes Ádám, a TI magyarországi vezetője. Az elemzők azt látják, hogy politikai elszámoltatás folyik, ami összefügg korrupciós ügyekkel, nem látszik azonban, hogy átfogó és hatékony korrupcióellenes intézkedéseket vezetnének be. Negatívan értékelik a jogállami garanciák és a jogbiztonság sérelmét, a közszektorban látható politikai korrupciót is. A TI egy átfogó korrupcióellenes stratégia végrehajtását, így az átlátható párt- és kampányfinanszírozásról szóló új törvény elfogadását is javasolja. (MTI)
2011. 12. 16. (XV/50)
