A hazai történet 2002-ben egy elhatározással kezdődött, 2004-ben egy EU-pályázat beadásával folytatódott. Ekkor 42 önkormányzat nyert pályázati pénzt a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésére - meséli lapunknak Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. műszaki igazgatója. A szennyvíz kezelése során keletkezett iszap a rothasztótornyokba került, amelyekben a keletkezett biogáz akár gázkazánok fűtésére, akár villamos energia előállítására is alkalmassá vált. A „zöldenergiával" így előállított villamos energiát azonban nem olyan egyszerű a villamosenergia-hálózatba betáplálni, de már az is nagy nyereség, hogyha egy-egy üzem, telep a saját szükségeire tudja ezt az áramot felhasználni - magyarázza a műszaki igazgató.
A Zalavíz azonban ennél a pontnál nem állt meg, hanem újabb fejlesztésekbe kezdett - kihasználva azt a lehetőséget is, hogy az EU nem kérte vissza a támogatást abban az esetben, ha azt újabb projekt elindításához használják fel. „Körülnéztünk egy kicsit Nyugat-Európában, és azt az ötletet kaptuk, hogy a rothasztótornyokból kikerülő biogázt tovább tisztítsuk. A keletkező biogáznak ugyanis csak 60-66 százaléka metán, a többi szén-dioxid és szennyezőanyag" - folytatja. A 90 százalékban az EU által megfinanszírozott gáztisztítóval majdnem teljesen tiszta metánt sikerült előállítaniuk, amely a vezetékes földgáznál is jobb minőségű. „Jó a fűtőértéke, nem korrozív a hatása, és a melléktermékként kinyert szén-dioxid sűrítve az élelmiszeripar számára eladható - gyorsítva a beruházás megtérülését" - teszi hozzá. Sajnos a környék élelmiszer-ipari cégeinek nagy része tönkrement, így csökkent a palackok iránti igény, a tiszta metán 200 barra sűrítve azonban alkalmassá vált CNG-hajtású járművek üzemeltetésére. „Sajnos üzemanyagtöltő állomás létrehozására nem kaptunk engedélyt, azonban a cég összes autóját ezzel az üzemanyaggal tudjuk működtetni. A felesleggel villamos energiát termelünk, vagy hidegebb napokon fűtünk" - mondja a műszaki igazgató. Gázgyártó kapacitásukat úgy szeretnék bővíteni, hogy hamarosan a város tömegközlekedésének a szolgálatába is állíthassák. Egy kilogramm CNG-gáz biogázból való előállításának önköltsége mindössze 125-130 forintba - vagyis a 400 forintos benzin kevesebb mint egyharmadába - kerül.
Arnhoffer András szerint a hazai fejlesztések legnagyobb akadálya a pályáztatási rendszerben rejlő bizonytalanság. „A kivitelezőket olyan nagy meglepetésként éri a támogatás elnyerése, hogy csak utána kezdik komolyan tanulmányozni a számukra adott feladatot." Ez pedig időveszteséggel jár.
2011. 11. 11. (XV/45)
