Nem eseménytelen a szomszédpolitikánk. Március közepén a román külügyminiszter azt kérte Füzes Oszkár bukaresti nagykövetünktől, hogy ismertesse a román hatóságokkal Orbán Viktor határokon túli magyarokhoz intézett március 15-ei ünnepi üzenetének eredeti szövegét, és határolódjon el a román sajtóban Orbánnak tulajdonított, de valójában az üzenetben nem szereplő kitételektől. Május 31-én arról kértek tájékoztatást a nagykövettől, hogy miért ad otthont
a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának, míg előző csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a román területi-közigazgatási reformról tett kijelentését minősítették szokatlannak és nem helyénvalónak. Május végén Németh Zsolt külügyi államtitkár kérette be Románia budapesti nagykövetét a Külügyminisztériumba, ahol a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említette a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet. A napokban pedig Kövér László mondatai miatt kényszerült magyarázkodásra Orbán Viktor a szlovák miniszterelnök asszony felé.
Aztán itt a legújabb: Borut Pahor szlovén miniszterelnök egy május végi háttérbeszélgetésen élesen kritizálta a magyar alaptörvényt és a miniszterelnököt is. A magyar fél Szlovénia budapesti nagykövetének már június 14-én jelezte, hogy visszautasítja a kijelentéseket. A szlovén kormányfő személyes találkozón tisztázná a kérdést Orbán Viktorral.
A választás nem vicc
Tőkés László 2010 decemberében jelentette be új politikai formációját, május elején pedig el is indította az Erdélyi Magyar Néppárt hivatalos bejegyzését. Romániában azonban nem könnyű pártot alapítani: a bejegyzéshez 25 ezer aláírást kell összegyűjteni az ország
18 megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. A regisztrációs tornába a Fidesz korábbi favoritjaként az RMDSZ-szel szemben támogatott Magyar Polgári Párt (MPP) bicskája is majdnem beletörött. A Szász Jenő, korábbi székelyudvarhelyi polgármester által vezetett tömörülés bejegyzése majdnem négy évig húzódott, és csak
Basescu elnök segítségével sikerült pontot tenni a tortúra végére. Még így sem tudtak azonban átütő sikert elérni a 2008-as önkormányzati választásokon, ahol az RMDSZ-nek 178 polgármesteri posztot sikerült szereznie, az MPP-nek pedig csak 11-et. Talán ekkor született meg a korszakalkotó ötlet: jöjjön a töretlen népszerűségnek örvendő református püspök által jegyzett kísérlet. Időközben a tét is emelkedett, hiszen immár nemcsak ideológiai kérdés, ki és hogyan képviseli az erdélyi magyarok ügyét, hanem anyaországi politikai kérdés is. 250 ezer határon túli választóról van ugyanis szó, akiket a Fidesz saját nyájába akar terelgetni a szavazati jog megadásával.
A magyar kormány szinte azonnal Tőkés püspök új pártja mellé állt, nemcsak szavakban, hanem anyagiakban is. Elsőként a kettős állampolgárság igénylését segítő irodák létrehozásánál hozták helyzetbe oly módon, hogy a püspök által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács több irodáját „alakították át” Demokrácia Központoknak, és ide utalták a közel hatvanmillió forint kincstári támogatást. „A minden magyarlakta megyében, illetve nagyobb városban jelen lévő irodahálózat – ahol várhatóan az erdélyi magyarok jelentős része megfordul majd – növelheti ugyan Tőkésék ismertségét, de a székelyek elég csavaros gondolkodásúak, nem mindenáron kell nekik Orbán állampolgársága. Az érzelmekre apelláló hívószavak pedig Trianon óta bizony megkoptak, nem elég erősek már egy új párt alapításához” – véli az RMDSZ egyik politikusa.
A szavakhoz mindenesetre felület kell, így a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány erdélyi lapokat kezdett el felvásárolni, a „határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére”. Hazai sajtóhírek szerint az e célra szánt 250 millió forint a Szerencsejáték Zrt.-től származik. Az ellenzék szerint nem probléma, ha a Fidesz egy alapítványon keresztül médiahátteret épít Tőkés László alakuló pártjának, de legalább ne magyar adóforintokból és egy jogilag kikezdhető civil szervezeten keresztül tegye.
2011. 06. 24. (XV/25)
