A megkérdezett 18 829 felnőtt 51 százaléka mondta azt, hogy meg van győződve arról: van túlvilág, és létezik egy isteni személy; további 17 százalék nem volt biztos ebben; 18 százalék pedig egyáltalán nem hisz Istenben. Komlósi Péter, a magyarországi Ipsos Zrt. vezérigazgató-helyettese kérdésünkre elmondta: egy pillanatfelvételről van szó, amelyből trendekre nem lehet következtetni. Az emberek szubjektív világnézetét vizsgálták: nem az ismert vallásokhoz és tanokhoz, hanem a legáltalánosabb transzcendens fogalmakhoz való viszonyulást kérdezték. Magyarország a transzcendenciához való viszony tekintetében a nemzetközi középmezőnyben helyezkedik el, s a legfurcsább mutatónk, hogy a 24 vizsgált ország között – köztük Indiát, Indonéziát is beleértve – valamilyen rejtélyes oknál fogva nálunk a legnagyobb, 13 százalékos a reinkarnációba, azaz a lélekvándorlásba vetett hit.
A megkérdezettek mindössze 28 százaléka hisz a kreacionizmusban, azaz abban, hogy az embert egy Isten teremtette, ellenben 41 százalékuk hisz az emberi evolúcióban, míg 31 százaléknak fogalma sincs, mit higgyen. Az evolúcióban leginkább Svédország (68 százalék), Németország (65), Kína (64), Belgium (61) és Japán (60) válaszadói hisznek. Kreacionistának számít Szaúd-Arábia (75 százalék), Törökország (60), Indonézia (57) és Dél-Afrika (56). A világ népességének majdnem egyharmada néha egyetért, máskor nem a különféle evolúciós vagy kreacionista elméletekkel. A legbizonytalanabbak az oroszok (40 százalék), az olaszok (39), az argentínaiak (38), a lengyelek (38), a spanyolok (37) és a franciák (36).
A világ lakosságának kicsivel több mint a fele (51 százalék) szerint van túlvilág: negyedük (23) hisz valamiféle halál utáni folytatásban, de nem kifejezetten mennyben vagy pokolban; tízből ketten (19 százalék) vélik úgy, hogy a mennyországba vagy pokolra jutunk; 7 százalék gondolja, hogy működik a reinkarnáció; 2 százalék szerint pedig mennyország ugyan létezik, de pokol nincs. A megkérdezettek negyede (23 százalék) mondja, hogy a létet elmúlás követi, míg ugyanennyi ember (26 százalék) nem tudja, mi történik a halál után.
Abban a vélekedésben, hogy lélekvándorlás útján születünk újjá, Magyarország lakói járnak élen, őket Brazília (12), Mexikó (11), Japán (10), Argentína (9) és Ausztrália (9) válaszadói követik – olvasható az Ipsos Zrt. közleményében.
„Sokaknak úgy tűnhet, hogy egy szekularizált világban élünk, de ez a felmérés azt mutatja, hogy az emberek felének rendkívül fontosak a spirituális kérdések; hisznek egy természetfölötti létezőben és a túlvilágban” – kommentálta a Reutersnek a kutatást Bobby Duffy, az Ipsos Társadalmi Kutató Intézet londoni székhelyű ügyvezető igazgatója. Szerinte a másik nagyon érdekes dolog, hogy rengetegen bizonytalanok, azaz nem tartják kizártnak, hogy van élet a születés előtt és a halál után. Egyik oldalról megvan egy természetfölöttiről való meggyőződés az emberekben, másrészt van bennük egy óriási bizonytalanság is. Ezek a kérdések természetes szinten megválaszolhatatlanok, s ezt a helyzetet mindenki egyaránt érzékeli a földön – mondta el Duffy.
Isten létében leginkább Indonézia (93 százalék), Törökország (91), Brazília (84), Dél-Afrika (83) és Mexikó (78) lakói hisznek feltétlenül, több isten létében pedig leginkább India (24 százalék), Kína (14) és Oroszország (10) polgárai hisznek. Javarészt Franciaország (39 százalék), Svédország (37), Belgium (36), Nagy-Britannia (34), Japán (33) és Németország (31) válaszadói mondták, hogy nem hisznek istenben. A legbizonytalanabbak Japán (54 százalék), Kína (52) és Dél-Korea (50) lakosai.
A fenti megállapítások tükrében figyelemreméltó az SE Magatartástudományi Intézetének 2006-os kutatása, mely szerint a magyar népesség fele-kétharmada vallásosnak tartja magát, s ezen belül nagyon jelentős lett az a réteg, amely hisz ugyan egy transzcendens létezőben, de nem fogad el semmilyen egyházat. A magyarok egyharmada a „maga módján vallásos”, ami egy meglehetősen eklektikus keverékét jelenti az ezoterikus és vallási tanoknak, miközben a bibliaismeret még a tradicionális vallásgyakorlók körében is elenyésző. Kiderült az is: nagy az emberekben lévő bizonytalanság, jelentős részük hangulatától, élethelyzetétől függően gyakran változtatja álláspontját, s ez nem csak nálunk jellemző.
2011. 04. 29. (XV/17)
