hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Keleti szélben
Milyen kockázata van az új magyar külpolitikának?

2010. 11. 19.
Az utóbbi hónapokban érdekes kormányzati nyilatkozatokat olvashattunk Magyarország „keleti politikáját” illetően. Ezekből és számos más megnyilatkozásból kiolvasható egy határozott, az elmúlt húsz év magyar külpolitikája értékbeli fundamentumának részbeni megváltoztatását sejtető új doktrína.

Magyarország alapvető nemzeti érdeke, hogy a nyugati típusú liberális demokrácia értékei és a szabályozott, de szabad piacgazdaság elvei érvényesüljenek, erősödjenek és terjedjenek mindenhol a világban. Továbbá ott, ahol ennek az értékrendszernek egyáltalán nincsenek hagyományai, nőjön a vele  kapcsolatos elfogadás. (Mint ahogy a liberális demokráciáknak is toleránsnak kell lenniük a más értékrendre épülő országokkal szemben.)
Erre alapvetően két ok miatt van szükség. Egyrészt ez az értékrendszer az, amely a mi és szövetségeseink sajátja, amelynek mindenkori megerősödése jólétet és békét teremtett számunkra, illetve amelynek gyengülése vagy eltűnése csak erkölcsi és anyagi pusztulást és szenvedést hozott – elég csak az elmúlt száz év történelmére visszatekinteni. Másrészt praktikus érdekünk is, hogy a nyugati értékrendszer terjedjen el a világban, hiszen ez biztosíthatja számunkra leginkább a gördülékeny gazdasági kapcsolatokat, valamint a politikai stabilitást. Márpedig az életformánk globális elfogadása termékeink és szolgáltatásaink iránt is növeli a keresletet. A politikai stabilitás pedig egyszerre előfeltétele mindennek, és a jövő záloga is egyben.

Értékek és érdekek

Magyarországnak ma alapvetően értékalapú reálpolitikát kell folytatnia a nemzetközi kapcsolatokban. Az értékek követése a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan államokkal alakítunk ki és mélyítünk el stratégiai partnerséget (vagyis olyan szövetséget, amelyben értékeink azonosak, továbbá több a közös érdekünk, mint az eltérő), amelyekkel közel megegyező módon gondolkodunk kulturális-társadalmi-politikai-gazdasági és emberi jogi kérdésekről.
A reálpolitika azt jelenti, hogy olyan relációkban, ahol az értékalapúság nem vagy kevéssé érvényesül, ott pragmatikusan gondolkodunk, és a kölcsönös érdekek maximalizálását tekintjük a kapcsolatok kiindulópontjának. Eközben persze nem adjuk fel az értékeink népszerűsítését, illetve nem mondunk le arról, hogy szót emeljünk azok megsértése ellen. Vannak olyan államok, amelyek bennünket kifejezetten ellenségnek tekintenek (miközben a nyugati demokráciák értékrendjétől idegen, hogy eleve ellenségnek tekintsenek bárkit is); ezekkel meg kell próbálnunk szintén pragmatikus alapon békésen együtt élni, s ha ez nem megy, akkor föl kell vennünk az elénk dobott kesztyűt, hogy megvédjük a saját értékeinket és érdekeinket.
Az értékalapú reálpolitika egyáltalán nem zárja ki azt, hogy vitáink, esetleg konfliktusaink legyenek stratégiai szövetségeseinkkel. Ezek a viták elsősorban az egyes érdekek megítélése miatt robbannak ki két- és többoldalú vagy globális problémák kapcsán. Erre kiváló példaként szolgálnak a 2008 őszén bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válság kezelésével kapcsolatos eltérő megközelítések, vagy a legutóbbi szöuli G20-as csúcs késhegyig menő vitái a globális növekedés beindításának módjáról, a kívánatos árfolyampolitikákról, a világban tapasztalható társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek leküzdéséről vagy éppen a kereskedelmi korlátok meglétéről. Stratégiai szövetségesek gyakran eltérően viszonyulnak harmadik országokhoz is, ám végül mindig képesek kompromisszumot kötni és megtalálni az egyensúlyt az eltérő érdekek között – ehhez szolgál iránytűként a közös értékalap.
A nyugati kapitalista demokráciák egyik legfontosabb ismérve a nagyfokú rugalmasság, amellyel a világ változásaira reagálnak. Az egyes államok természetesen eltérő mértékben rugalmasak. A rugalmasság forrása a társadalom belátása, hogy a nyugati értékrend, életforma megvédése és a fenntartható prosperitás biztosítása csak társadalmi vitákon keresztül lehetséges, amelyek eredménye minden esetben lehetőleg konszenzus, de legalább kompromisszum kell hogy legyen. Minél jobban érvényesül ez a szemléletmód, annál szorosabbak a kötelékek a társadalmon belül, vagyis annál erősebb a szociális kohézió és a szolidaritás.
Nem véletlen, hogy a rugalmasság egyenes arányban áll a demokratikus hagyományok időbeli hosszával. Ez azonban arra kell hogy intsen bennünket, hogy ne külön utakat keressünk mi itt, Kelet- és Közép-Európában, hanem éppen ellenkezőleg: tudatosan neveljük magunkat arra, hogy elmélyítsük magunkban stratégiai szövetségeseink értékrendjét, miközben gazdagítjuk őket saját legjobb kulturális hagyományainkkal. A sokszínűség egy adott értékrenden belül ugyanis szintén növeli az egyéni és csoportos alkalmazkodóképességet és rugalmasságot, amely ezért erősíteni fogja közös értékeinket és érdek­érvényesítő képességünket.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!