A gyenge mezőgazdasági termés miatt a piacon óriásit ugrottak a gabonaárak,
ami a kenyér-, a hús-, a tojás- és a tejárakra is felhajtó erővel bír. Az árakat
a világpiacon csökkenő készletek is növelik, illetve a liszt drágulása miatt a
kenyér ára mintegy 30 forinttal emelkedik. A finomliszt ára egy évvel ezelőtt 54
és 69 forint között volt, mostanra 79-89 forint közé emelkedett, drágulásra
számítanak az állattartók is a magas takarmányárak miatt, így a hús, a tej és a
tojás szintén drágul a takarmányárak miatt. A szakma a kormány beavatkozását
követeli, mert nagyarányú kukorica felvásárlással megmenthető lenne a hazai
állattenyésztés, amely csökkentené az alapvető élelmiszerek áremelkedését.
„Nincs a kormányzat kezében olyan eszköz, hogy nagy mennyiségben felvásárolja a
termelőktől a magyar kukoricát” – mondta Raskó György agrárközgazdász, egykori
mezőgazdasági államtitkár lapunknak.
Az agrártárca legfeljebb annyit tehet, hogy az egy-két héten belül meghirdetendő
1,2 millió tonnás kukorica tenderen mégis nagyobb állami szerepvállalással vesz
részt, de ennél tovább nem mehet, mivel az uniós agrártörvények szigorúan
korlátozzák a lehetőségeit – hangsúlyozta lapunknak a szakember. Raskó szerint
ilyen esetben elfogadható, hogy a megvett kukoricát akár veszteséggel adja
tovább a termelőknek a tárca, de Brüsszel nem nézi mindezt tétlenül és „beszól”
a kormánynak.
A helyzet az, hogy az aszály egész Közép-Európát érinti, és a stratégiai
készletek elfogynak, de a gabonatermés az egész világon gyenge lett az USA-tól
Ausztráliáig bezárólag. Így a következő év elejére egy gerjesztett
takarmányhiány alakul ki, ezáltal még lehetetlenebb helyzetbe került az
állattenyésztés a régióban, mivel csak nagyon magas áron jutnak majd
takarmányhoz az állattenyésztők. Raskó szerint a bevásárlóláncok emelni fogják
az áraikat, és külföldi importtal törik le a hazai árakat, de 15 százalékos
áremelésnél nagyobbal nem számol, mert a hazai vásárló ennél többet nem bír el.
Az agrárközgazdász szerint egyre nagyobb problémát jelent, hogy az energiaipar
elhappolja a nyersanyagot az élelmiszeripar elől. Raskó György kifejtette, ebben
az évben 80 tonna, jövőre pedig 100 tonna kukoricát használnak fel biodízel és
bioetanol előállítására. Ez jelentősen megemeli a takarmánykukorica árát, ezért
várhatóan 2013-2015 körül az Európai Unió is le fogja állítani a bioenergia
támogatását, hogy megelőzze az élelmiszerárak drasztikus emelkedését.
Az állattartók nem tudják kigazdálkodni a takarmányárak növekedését, a
takarmánykukorica tonnája ugyanis egy év alatt 27-ről 32–34 ezer forintra
drágult. Amennyiben a magyar húsiparnak nem sikerül keresztülvinnie az átlagosan
10 százalékos – bizonyos húsfélék esetén 20 százalékos – emelést, akkor sokan
csődbe jutnak az ágazatban – tette hozzá Raskó György.
A baromfifeldolgozó cégek elégedettek ugyan az augusztusi 7 százalékos
áremeléssel, de számolni kell azzal, hogy a következő hónapokban újabb drágulás
következhet be, amennyiben az állattartók termelési költségei tovább emelkednek.
A hús végleges árát a piac alakítja majd ki – mondta lapunknak Éder Tamás, a
Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A sertés- és marhahús drágulásáról
egyelőre nem lehet pontosat tudni, a piaci szereplők hallgatásának oka minden
bizonnyal az, hogy még tartanak az egyeztetések az állattartók, a feldolgozók és
a kereskedők között. Éder Tamás szerint az élelmiszerárak az alapanyagok árával
összefüggésben fognak emelkedni, de azokat végül a piac alakítja ki. Európában
is gyengébb volt a gabonatermés de nem olyan mértékben, mint a közép-európai
térségben. A kereslet csökkenése és a világpiaci árverseny miatt a hazai
húsfeldolgozók egészen biztosan nem tudják majd a fogyasztói árakban teljesen
érvényesíteni saját költségeik növekedését – fogalmazott az elnök.
A tojás ára elérheti az 50 forintot is darabonként – állította Kiss Zoltán
termelő. A kánikula miatt kevesebbet tojtak a tyúkok, a hazai tojóállomány
termelése legalább 20 százalékkal csökkent a nyáron. A szokásos heti 18 millió
tojás helyett csak 14,4 millió tojás jut a piacra.
A tojás önköltsége már 18 forint, 40 százalékkal nagyobb, mint egy éve –
ecsetelte a statisztikai adatokat a farmer. A hivatalos kereskedelmi adatok
szerint tojásból sem a világ-, sem az európai piacon nincs felesleg, ezért
gyakorlatilag megszűnt az import lehetősége is. Egyébként a tojás fogyasztói ára
Nyugat-Európában szinte mindenütt 50 forint felett van – fejtegetett Kiss, aki
szerint itthon is jelentős áremelésre szorulnak majd a gazdák.
Egyre többet költünk élelmiszerre
Az eddigi forgalomtartásban az játszhatott szerepet, hogy a háztartások a
tartós fogyasztási cikkek vásárlására szánt pénzt inkább élelmiszerre költötték.
Az őszi áremelkedések megváltoztathatják a fogyasztók vásárlási szokásait, ennek
következtében az élelmiszerkiadásoknál is megkezdődhet a nagyobb arányú
spórolás. A várakozások szerint ősztől a mennyiség nem csökken, de a háztartások
az olcsóbb termékeket választják, amelyek kisebb forgalmat generálnak.
2007. 09. 14. (XI/37)
