A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi
CVII-es törvényben nincs arra rendelkezés, hogy az Országgyűlés az érintett
önkormányzatok megkérdezése nélkül miként módosíthatja a kistérségek határait.
Arra viszont van szabályozás a törvényben, milyen eljárást kell lefolytatni, ha
a települések maguk kérik, hogy más kistérséghez tartozzanak, mint amelyikbe
besorolták őket.
Többek között ezért is tartja törvénysértőnek a parlament határozatát Tóth Imre,
Sarkad fideszes polgármestere, a Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke,
aki szerint a kistérséget érintő változást csak az érintett önkormányzatok
kezdeményezhették volna. Márpedig senki sem kezdeményezte. Azt meg pláne nem,
hogy szüntessék meg a kistérséget – mondta felháborodottan a polgármester
lapunknak.
Az előterjesztő szocialista politikus azzal indokolta a sarkadi kistérség
megszüntetését, hogy alacsony a lélekszáma, és már megalakulásakor is a
politikai akarat volt a döntő. A sarkadi polgármester szerint az állítás enyhén
szólva is nevetséges, hiszen legalább tizenhét olyan kistérség található az
országban, amelynek lélekszáma sokkal kisebb a sarkadinál.
Tóth Imre az ügy hátterében a megyei MSZP kezét látja. A sarkadi kistérség
ugyanis beletartozik a huszonnyolc leghátrányosabb helyzetű hazai kistérségbe,
amely a kormánytól egy erre a célra létrehozott keretből közel négymilliárd
forint felzárkóztatási támogatást kaphat. Tóth Imre szerint Veress József, aki
Szeghalom országgyűlési képviselője és az MSZP Békés megyei elnöke, rájött arra,
hogy az ő kistérsége nem fér bele a különtámogatásra jogosult kistérségek közé.
Ha viszont a halmozottan hátrányos helyzetű négy települést, melyek jelenleg a
sarkadi kistérséghez tartoznak, hozzácsatolják a szeghalmihoz, akkor az így
létrejövő térség mutatószámai erősen romlani fognak, s így jogosulttá válik a
különtámogatásra pályázni.
A másik indok a sarkadi polgármester szerint az, hogy a gyulai kistérségből a
közelmúltban kivált Újkígyós és Szabadkígyós is a békéscsabai kistérséghez
csatlakozott. Emiatt Perjési Klára MSZP-s országgyűlési képviselőnek, Gyula
polgármesterének érdeke volt, hogy növekedjék a kistérség településeinek száma,
és több esélyük legyen a támogatások elnyerésére.
Veress József, a szeghalmi körzet országgyűlési képviselője egyszerűen
fogalmazott: „Szeghalom aligha fog nagyot kaszálni” a változás miatt, azoknak a
településeknek viszont javul a helyzetük, amelyek a jövőben a szeghalmi
kistérséghez tartoznak majd. A sarkadi kistérséget mesterséges úton, politikai
indokokból hozták létre, a lakosság száma és a térség lobbiereje pedig csekély.
Veress József azt állítja: Sarkad, térségközponti helyzetét kihasználva, a
megszerzett támogatások java részét inkább a saját céljaira fordította.
Perjési Klára, Gyula polgármestere elismerte, hogy politikai indíttatása is volt
a parlamenti módosító javaslatnak. „Sarkadnak nincsenek körzetközponti funkciói,
és nincsenek olyan pályázati elképzelései sem, amelyek a térség fejlődését
biztosítanák” – mondta.
Sólyom visszaküldte
Két, a parlament által az utolsó ülésnapon elfogadott törvényt nem írt alá
tegnap Sólyom László: a vagyontörvényt és a kistérségi társulásokról szóló
jogszabályt megfontolásra viszszaküldte az Országgyűlésnek. A települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
módosításáról szóló jogszabályt azért nem írta alá az államfő, mert szerinte a
módosítás olyan településeket is érint, amelyek a kistérségbe való átsorolásukat
nem kezdeményezték. Márpedig az ennek hiányában beterjesztett és elfogadott
módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga
számára szabott eljárási rendet.
2007. 07. 05. (XI/27)
