A kolozsvári bíróság nemrég visszautasította a perújítási kérelmet, amelyet
Wass András, Wass Albert fia nyújtott be. A bíróság szóvivője elmondta: a Wass
család tíz napon belül nyújthat be fellebbezést a döntés ellen, melynek
indoklását húsz napon belül fogalmazzák meg és tárják a nyilvánosság elé. A
család ügyvédje, Kincses Előd él a fellebbezés lehetőségével, mivel szerinte
perújrafelvételi kérelmükben új, eddig nem ismert dokumentumok bizonyítják a
gróf ártatlanságát. „A román védelmi és külügyi minisztérium archívumaiban olyan
korabeli dokumentumokat találtunk, amelyek azt bizonyítják, hogy Wass Albertnek
semmi köze az omboztelki és a vasasszentgothárdi kivégzésekhez, melyek miatt
elítélték a Wass család tagjait a háború után” – mondta lapunknak az ügyvéd. A
perújítási kérelmet a román törvények szerint csak akkor lehet benyújtani, ha
olyan iratok kerülnek elő, amelyek alapvetően megváltoztatnák a korábbi
ítéletet, és amelyeket az 1946-ban ülésező népbíróság nem ismert, nem
ismerhetett.
Kolozsvártól nincs messze Vasasszentgothárd, amely mára már teljesen románok
lakta település. Az egykori grófi kastély a falu fölötti magaslaton állt, helyén
ma düledező pajták, ólak díszelegnek.
Az elöregedő, elnéptelenedő falu egyetlen presszót üzemeltet, ahol kora délután
csupán néhányan üldögélnek. A grófra csak kevesen emlékeznek, ők is inkább a
szülők meséi alapján. Aztán a pultos egy Florian Ardelenau nevű román bácsihoz
irányít, akinek cseléd volt az édesanyja a kastélyban. „Gonosz romángyűlölő volt
az öreg gróf, sokat veszekedett a földjéért az első háború után az oláh
földművesekkel – meséli a bácsi. – A kis gróf, Albert viszont nem volt rossz
ember, szerette a cselédlányokkal az enyelgést, és sokszor segített még a
románokon is úgy, hogy az apja nem is tudta.” A második bécsi döntés nyomán a
magyar honvédség 1940 őszén visszafoglalta Erdélyt. Az új román–magyar határ
néhány kilométerre húzódott Vasasszentgothárdtól, amelyet 1940. szeptember 11-én
foglaltak el a magyar csapatok. A bevonulók a Wass-kúriában rendezték be
főhadiszállásukat. „Aztán mikor a magyarok újra urak lettek, Albert is
megváltozott, és nyíltan szidta a románokat – folytatja Florian. – A kastélyban
elszállásolt magyar katonák sok gonoszságot műveltek, megölték az omboztelkei
pópát is, mert vitázni merészelt a grófokkal. Kivégeztek a faluban is két férfit
meg két lányt, mert ővelük birtokvitája volt a családnak – meséli a bácsi,
miközben egy idős asszony portájához érünk. Ő omboztelkéről jött férjhez
Vasasszentgothárdra, és még kislány volt, amikor a magyar katonák kivégezték a
pópát három gyerekével együtt. Megölték aznap a kántort is, meg még pár embert,
akik a román államtól földet kaptak a gróf birtokából. Ezért kellett meghalniuk,
ez volt a bűnük – hadonászik nagy vehemenciával Anica Vlaicu. Az idős asszonynak
nincs ötlete arra, ki agyalta ki a gyilkosságokat, csak azt tudja, hogy a grófok
ott voltak aznap a faluban, mikor a magyar bakák lőttek.
Az író védelmében gyakran hangzik el érvként idehaza, hogy nem volt a faluban az
idő tájt, mert vadászott, sőt a legendák szerint diverzáns tevékenységet
folytatott román területen mint a katonai titkosszolgálat tisztje. Gyakran
hangoztatják azt is, hogy a kommunista román népbíróság éppen az ő koncepciós
perével kívánta lehetetlenné tenni az erdélyi magyar nemesség jogos kártérítési
igényeit. És mi a helyzet hat évtized elteltével? A pletykák szerint a bíróság
még a politika nyomásának is ellenállt a Wass család perújrafelvételének
ügyében. A román politikai elit ugyanis kiváló kapcsolatokat igyekszik ápolni
Amerikával. Az amerikai katonai felső vezetés egyik elismert tábornoka
történetesen a Wass család egyik sarja, Huba, aki tábornokként az öbölháború
logisztikai vezetője is volt. Romániában ráadásul két NATO-támaszpont épül a
közeljövőben, főleg amerikai stratégiai megfontolásokból. A hoszszú távú,
harmonikus együttműködés jegyében állítólag a gróf ügye is terítékre került, de
úgy látszik, az évszázados etnikai gyűlölet erősebbnek bizonyult, mint az
amerikanizálódás szele. Ha a családnak sikerülne az írót felmentetni a háborús
bűnösség vádja alól, akkor már Romániában sem lenne akadálya annak, hogy
Wass-szobrokat állítsanak a köztereken. Eddig csak illegális törekvések voltak
ezügyben, de a szobrokat mindenütt eltávolíttatta a hatóság.
A Wass-mítosz alapja semmiképp sem a gróf írói értéke, mert regényein a
dilettantizmus jegyei jól tettenérhetőek – mondja a Magyarországon már-már
irracionalitásba hajló Wass-jelenség hátteréről Debreceni József közíró,
hozzátéve, hogy „a mai árpádsávos lobogós, szent koronás, dunai úsztatós,
nemzeti »gagyiba« jól belefér Wass Albert legendája”. A politológus szerint az
Orbán Viktor köré szerveződött „árvalányhajas” jobboldali eszmeiségnek vagy
életérzésnek egyik megfejthetetlen jelensége éppen Wass népszerűsége és írói
reneszánsza.
2007. 06. 01. (XI/22)
