Fotók: Somorjai László
Ez olyan nagy bölcsességnek számított, hogy jó fertály órán át nem is szól
senki, csak pihegünk a forró levegőn. „Nem kell a sok beszéd, szárítja az ember
torkát, aztán csak vedeli a vizet, attól meg még jobban izzad” – mondja András
bácsi. A szénégetők nem szószátyárok, halk szavú emberek, csak nyelik a füstöt,
teszik a dolgukat. Minden mozdulat szinte rituális, nem erőből, hanem rutinból
származik. Ragadnak a koromtól, na meg az izzadságtól, de a boksák szépen
pipálnak, csendben, nem nagy füsttel. Kemény kenyérkereset ez, de Mártonék
hozzászoktak, hoszszú generációk óta hagyományozzák a tudományt, apáról fiúra
száll a mesterség.
Éppen egy kihűlt boksa helyén állunk, ami most olyan, mint egy holdkráter.
Idebillenti egy ARO újból a több köbméter bükkfát, amit aztán beraknak, kúp
alakúra. Ezt nevezik boksának. Vastagon betakarják földdel, illetve szalmával,
hogy légtelenül izzon, égjen bent a fa a föld alatt, és szenesedjen. Így készül
a faszén. „Kívül csak kormol, pipál, belül azonban izzik, eleven tűz az egész,
pont olyan, mint a szénégető” – magyarázza Márton tata.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »