Idős kommunista a Lenin-mauzóleum előtt. A vörös kegyhely Fotók: Reuters
1991-ben, a Szovjetunió széthullását követően Oroszország első elnöke, Borisz Jelcin és az általa képviselt demokraták elszánt küzdelembe kezdtek a kommunisták kiszorításáért a politikai életből. A társadalom azonnal kettévált: egyesek szerint minden nehézség ellenére Oroszország nyert a forradalommal, mások viszont egy nagy tragédia kezdeteként élték meg a történteket, amely nemcsak saját országuk, de más államok sorsát is alapvetően befolyásolta.
Egyfajta kompromisszumként 1992-től november hetedike az Egyetértés és Megbékélés napja lett, állami ünnepként – de már grandiózus rendezvények nélkül. A baloldali pártok hívei viszont továbbra is ezen a napon vonultak ki tüntetni; amilyen mértékben romlott az ország szociális, gazdasági helyzete, annyival élesebb és kibékíthetetlenebb hangnemet ütöttek meg. Gyakorlatilag november hetedike lett a baloldali erők tiltakozási fóruma a hatalmon lévő kormánnyal szemben; az egyetértés és megbékélés nem valósult meg. Végül a kormány úgy döntött, teljesen megszünteti a régi ünnepnapot, és helyette november negyedikén újat vezet be, Nemzeti Egység Napja néven.
Az ötlet Oroszország Egyházközi Tanácsától származik, amely (többnyire pravoszláv) keresztény, buddhista, muszlim, zsidó és más vallások képviselőit tömöríti. Az ő kezdeményezésüket támogatta azután a Kreml és a parlament is.
Az új ünnep történelmi alapját 1612-es események képezik, amikor is az orosz nép két fejedelem, Dmitrij Pozsarszkij és Kuzma Minyin vezetésével megkezdte a Kreml felszabadítását a lengyelek uralma alól. Ez utóbbiak az Orosz Birodalomban kialakult polgárháború óta voltak jelen Moszkvában; először két trónbitorlójelöltet támogattak, akik Rettegett Iván cár fiának adták ki magukat, majd egy összeesküvést követően Zsigmond lengyel király fiát koronázták orosz cárrá. Mindezek után Oroszország egységes és legitim államhatalom nélkül maradt, és gyakorlatilag külön területekre esett szét, melyeken külföldi zsoldosok, hódítók és hazai banditák garázdálkodtak. Ezzel
hosszú, háborúk, felkelések és puccsok sorozata által jellemzett zavaros korszak következett Oroszországban. E korszaknak Moszkva és a Kreml lengyel uralom alóli felszabadítása vetett véget 1612-ben. Ezután választottak orosz cárt a Romanov-dinasztiából, amely több mint háromszáz éven keresztül hatalmon maradt. Majd elérkezett 1917, amikor a bolsevikok ragadták magukhoz a hatalmat: Oroszországban újabb zavaros időszak kezdődött
Manapság sokan úgy tartják, 1991-től is egy hasonló, immár harmadik zavaros periódus datálható. Ezért az új, november negyedikei ünnep beiktatása egyfajta célzás is arra, hogy ennek a modern kori "felfordulásnak" is eljött a vége, hogy az orosz állam újjászületett. És eljött a nép egységének az ideje.
De van egy másik történelmi utalás is az új ünnepben. Míg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja az oroszok egymás közötti osztályharcának szimbóluma volt, addig november negyedike a különböző társadalmi rétegekhez, nemzetiségekhez és vallásokhoz tartozó oroszoknak valamiféle külső ellenséggel szembeni egységbe tömörülését jelképezi – ezt az új ünnepnapot kezdeményező Egyházközi Tanács tagjai és egyes politikusok is fontosnak tartották kiemelni. Pontosan a különböző hátter? emberek 1600-as évekbeli egységes fellépésének hangsúlyozása zárja ki – elméletben – azt a gondolatot, hogy az új ünnep esetleg ultranacionalista jelleget hordoz. Nincs benne sem orosz nacionalizmus, sem vallási ellenségeskedés.
Míg november hetedikét a kommunisták tették ünneppé, addig a negyedikei ünnepet inkább a jobboldal érzi magáénak. E tény próbálták minél hatásosabban demonstrálni bizonyos szélsőséges erők: e napon a hagyományos baloldali felvonulók mellett megrendezték az úgynevezett Jobb Menetet is. Ahogy egy pétervári lap írja: náci szervezetek olyan méret? felvonulására került sor, amilyenre nem volt példa a kilencvenes évek óta; mintegy háromezer résztvevője volt. Bár a moszkvai hatóságok által engedélyezett megmozdulás ünnepi hazafias demonstrációnak számított, a tömegből gyakran elhangzott a Seig Heil! kiáltás, és a felvonulók némelyike náci szimbólumokkal jelezte hovatartozását.
Fiatal oroszok náci karlendítéssel köszöntik az új ünnepet. Átfestették barnára
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2005. 11. 18. (IX/46)
