Kutatók és egészségügyi szakemberek már régóta jelzik, hogy a következő évtizedekben az egyik legnagyobb kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie, a fertőző betegségeknek eddig sosem látott elterjedése lesz.
Az egyik fő veszélyt a vírusok jelentik, mivel egyes típusaik (pl. influenzavírus) nagyon könnyen átalakulhatnak – többek között génkeveredés útján – olyan új törzsekké, amiknek a megbetegítő képessége jelentősen megnő, mivel ellenük semmilyen fajnak nincs védettsége. Így az új vírusok könnyen világméretű járványok okozói lehetnek. Például ma már legalább hétféle, különböző módon behatoló és eltérő következményekkel járó hepatitiszvírust ismerünk.
Mivel minőségileg és mennyiségileg sokféle antibiotikumot fogyasztunk – a kezelt állatok húsával, tejével együtt, akaratunkon kívül –, elősegítjük olyan baktériumtörzsek felbukkanását és elterjedését, amelyek ellenállnak az ellenük bevetett és korábban hatásos szereknek. Napjainkban már vannak olyan tbc-baktériumtörzsek, melyek ellen a legtöbb antibiotikum hatástalan.
A fejlettebb országokban az emberek környezete egyre mesterségesebbé válik, és ez újabb és újabb veszélyforrásokat jelent. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy például a légkondicionáló berendezések speciális környezetet jelentenek mikrobák számára, a légiósbetegséget okozó Legionella pneumophila is igen jól szaporodik bennük. Ezért gyakran sok ember ugyanazon a helyen, egyszerre fertőződik meg. A betegség neve egyébként onnan ered, hogy 1976-ban Philadelphiában az Amerikai Légió küldöttei ugyanabban a szállodában szálltak meg, és sokan közülük egy influenzaszerű, tüdőgyulladást, majd halált okozó kórral fertőződtek meg.
Szintén a járványok megjelenésének és elterjedésének kedvez a nagy népsűrűség és a szegénység, de nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a közlekedés fejlődésének köszönhetően napjainkban a kórokozók gyakorlatilag órák alatt eljuthatnak a föld bármely pontjára.
Lehet, hogy meglepőnek tűnik, de eddig csak egyetlen fertőző betegséget sikerült teljes egészében felszámolni: a fekete himlő megszűnését 1980-ban jelentették be. Ennek a betegségnek – a többi halálos kórral ellentétben – nincsen állati hordozója, így természetes úton soha sem jelenhet meg újra. Más betegségek ellen azonban korántsem ilyen sikeres a harc, hiszen például maláriában világszerte mintegy 200 millióan, leprában 6 millióan szenvednek.
Az újonnan megjelenő járványok gyakran állatokról kerülnek át emberre: a sárgaláz 1648-ig csak állatokat betegített meg. AIDS-ben először valószínűleg a vírust hordozó csimpánzok húsából evő vadászok fertőződtek meg. A tudomány jelenlegi állása szerint az ebola víruscsoport tagjai is nyers majomhús fogyasztását követően jelentek meg az embereken. Hasonló története van a SARS-járványnak (Severe Acute Respiratory Syndrome, súlyos akut légúti megbetegedés) is. Bizonyos, hogy nyers hús fogyasztása "szabadította ki" az állatvilágból. De említhetnénk a napi hírekben szereplő madárinfluenzát is, amelynek történetét – hogy kialakul-e az emberről emberre terjedő változat – élőben izgulhatjuk végig.
2005. 11. 11. (IX/45)
