Hazai vásárló egy áruházban. A magyar áruknak itthon is lenne piaca Fotó: MTI
A kelet-európai emberekben sokáig élt egy rendkívül pozitív kép a nyugati élelmiszerek minőségét és csomagolását illetően. Amikor az uniós csatlakozásnak köszönhetően megnyíltak a határok, és beözönlöttek a külföldi termékek, egyre inkább kiderült, hogy a magyar termékek gyakran jobbak. A hagyományosan szigorú és máig életben lévő magyar biztonsági elvárások ugyanis csak a hazai termelőkre és gyártókra vonatkoztathatók, a külföldiekre nem – utóbbiakon csak az EU-s elvárások kérhetők számon. Az ilyenformán kitágult uniós keretek között tehát a jelenlegi feltételek mellett hatóságilag nehezen befolyásolható kereskedelemről van szó. Ennek megfelelően most kissé kaotikus helyzet uralkodik. Az alábbiakban megszólaló szakértők szerint egy, a mainál hatékonyabb biztonság- és minőség-ellenőrzési rendszer mellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása révén lehetne kedvezően befolyásolni a hazai élelmiszerpiacot.
Elsőbbségadás kötelező?
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »