Hazai vásárló egy áruházban. A magyar áruknak itthon is lenne piaca Fotó: MTI
A kelet-európai emberekben sokáig élt egy rendkívül pozitív kép a nyugati élelmiszerek minőségét és csomagolását illetően. Amikor az uniós csatlakozásnak köszönhetően megnyíltak a határok, és beözönlöttek a külföldi termékek, egyre inkább kiderült, hogy a magyar termékek gyakran jobbak. A hagyományosan szigorú és máig életben lévő magyar biztonsági elvárások ugyanis csak a hazai termelőkre és gyártókra vonatkoztathatók, a külföldiekre nem – utóbbiakon csak az EU-s elvárások kérhetők számon. Az ilyenformán kitágult uniós keretek között tehát a jelenlegi feltételek mellett hatóságilag nehezen befolyásolható kereskedelemről van szó. Ennek megfelelően most kissé kaotikus helyzet uralkodik. Az alábbiakban megszólaló szakértők szerint egy, a mainál hatékonyabb biztonság- és minőség-ellenőrzési rendszer mellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása révén lehetne kedvezően befolyásolni a hazai élelmiszerpiacot.
Elsőbbségadás kötelező?
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2005. 07. 29. (IX/30)
