hetilap

Sükösd Miklós politológus Fotó: Somorjai L.

– Éppen a Hetek egyik Zengőről szóló cikke mellett szerepelt a fotó. Gyönyör? távlati képre emlékszem, amely a kilátóból készült. A szöveg lényege pedig az volt, hogy aki oda felmegy a létrán, a hely szépsége miatt mindent megért, nincs kérdése, és onnantól az sem kérdés, hogy lehet-e a Zengőre bármilyen beruházást vinni. Jelképes egybeesés, hogy egy katonai antennának éppen az a célja, hogy semlegesítse a valóságos távolságot. Ehhez viszont egy olyan ökológiai tér elfoglalására, lerombolására van szükség, amely megismételhetetlenül egyedi, valóságos élőlények, fák, virágok, állatok és bogarak lakta élőhely. Mintha e két tér, az elvont médiatér és az ökológiai tér került volna szembe egymással a Zengőn.

– Az Információs Társadalom cím? folyóiratban megjelenő ökológiai médiakritikája is erről szól. 

– Abban az írásomban amellett szeretnék érvelni, hogy a társadalom médiával való átitatottsága, a média növekvő szerepe hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez, vagyis oksági kapcsolatban állnak egymással.

– A "mediatizáció" alól konkrétan a Zengő-ügyben úgy tudom kivonni magam, ha felmegyek a hegyre, és megnézem magamnak, mi van ott. 

– Úgy van. A média elvon a valós tértől és időtől, és így bennünk ökológiai deficitet okoz. Ezzel sokat vesztünk, mert amit kapunk, az nem az igazi élmény, hanem csak képek és jelek a képernyőn. 

– Meglepett, hogy a természetfilmek többségéről is kritikusan ír tanulmányában. 

– Vannak médiasztár állatok, és felülértékelt helyzetek. A hímek harca, a zsákmányszerzés, a támadás az emberre. Mindez képeken keresztül érkezik mint fogyasztási cikk. És ezzel a néző letudta a természet szeretetét. A kisebb lények, a hernyók, az algák, a növények vagy a zengői erdő legalább
ennyire izgalmas belső élete nehezebben ábrázolható és illeszthető a melodramatikus média-történetekbe, mint a gepárd kilassított futása oda-vissza pörgetve. Napi több órát nézzük a tévét, mondjuk a Survivor Dominikán forgatott epizódjait. A házunk mellett pedig egy vegyszerektől bűzlő, halott patak folyik. Az utóbbi sorsára nem vagyunk kíváncsiak. Pedig ezzel kapcsolatban felelősségünk van. 

– Úgy gondolja, hogy minden ideológiai kötődését figyelmen kívül hagyva fel tudja vállalni a Zengő-ügyet? 

– Igen. Politológusként, politikai elemzőként és ugyanakkor zöld eszmékkel rokonszenvező állampolgárként kísérem figyelemmel ezt a mozgalmat. Ez a legnagyobb környezetvédelmi mozgalom a rendszerváltás, a Duna Kör fellépése óta. Erről kutatóként, a közügyek és a környezet iránt érdeklődő állampolgárként nem lehet nem tudomást venni. Debrecenben tartották nemrégiben a környezetvédelmi szervezetek országos találkozóját. Itt több mint ötszáz helyi és országos zöld egyesület képviselői titkos szavazással egyértelműen a Civilek a Zengőért szervezetet választották Magyarországon az év környezetvédelmi mozgalmának, és a Zengő-akciót az év kiemelkedő civil megmozdulásának. 

– A politikai kapcsolatrendszeréből milyen visszajelzések érkeznek Önhöz a Zengő-vitáról? 

– A Parlament Környezetvédelmi Bizottsága tárgyalta a Zengő ügyét, és felszólította Persányi Miklós minisztert, hogy a kormányban kezdeményezzen tárgyalásokat az új helyszínről, és ne a Zengőn épüljön meg a lokátorállomás. (A Sükösd Miklóssal folytatott beszélgetésünk idején még nem tudtuk, hogy dr. Herbert Tamást, a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetőjét, Schmuck Erzsébetet, a Magyar Természetvédők Szövetsége vezetőjét, valamint a Védegylet és a Greenpeace képviselőit kedden fogadta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. – A szerző) A bizottság ezt a határozatot egyhangúlag fogadta el, mind a négy párt támogatta. Hangsúlyozni kell, hogy mind a négy párt egyetértett: a képviselők ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag határoztak a Zengő megmentése mellett. 

– Az Ön személyes teréből, politikusoktól, szakemberektől érkeznek-e olyan visszajelzések, amelyek szerint a Zengő-ügy növekvő "civil nyomatéka", politikai okok miatt "megállítják" a Honvédelmi Minisztériumot?

– Ha a személyes hálózatomra kíváncsi, tudnia kell, hogy abban elsősorban olyan liberális emberek vannak, akiknek bizalmát élvezi a Zengő Mozgalom. Ha azokat a fiatalokat nézem, társadalomkutatókat, jogászokat, művészeket, diákokat, akikkel kapcsolatban vagyok, részükről egyértelm? a Zengő Mozgalom támogatása. Politológusként tenném hozzá, hogy ha az SZDSZ ezt a liberális és alternatív értelmiséget meg akarja tartani, a zöld oldalra kell állnia. Ahogy azt Kuncze Gábor pártelnök meg is tette, amikor a parlamentben leszögezte: a Zengő ügyében hiba lenne a rossz döntéshez ragaszkodni, ezért fordulatra van szükség. Gusztos Péter és Fodor Gábor is egyértelművé tették az SZDSZ fordulatát a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelükben. Tavaly volt egy vita az SZDSZ-ben, amely az Élet és Irodalomban nyilvánosságra is került. Témája az európai zöld pártok napirendje volt, összevetve az SZDSZ-ével. Például a kisebbségvédelem, a multikulturális értékek védelme, a vallásszabadság, az állam világnézeti semlegessége. A európai zöldpártok napirendje és a szabaddemokratáké között van átfedés. Az SZDSZ-nek a zöld érdekeket is képviselnie kellene, hogy az alternatív, liberális értelmiséget megnyerje. Nagyon sok szabaddemokrata támogató rendelkezik ilyen értékekkel. 

– Mi lehet a szocialisták érdeke?

– Az MSZP-nek fel kellene ismerni, hogy egy huszonegyedik századi szociáldemokrata vagy szocialista párt nem lehet érzéketlen a környezetvédelmi értékek iránt. 

– A kampányban nem így volt. 

– Valóban, Szili Katalin, aki eredetileg környezetvédő és Medgyessy Péter is azt ígérték, hogy a környezetvédelem kérdésköre a kormány tevékenységének élén fog szerepelni. Medgyessy a kampányban a zöld szervezetekkel tárgyalás során tizenkét pontból álló nyilvános vállalást tett a környezet- és természetvédelem területén. Ebben kiemelt figyelmet ígért arra, hogy a kormányzati beruházásoknál környezeti értékek ne sérüljenek. A Zengő ügyében most pont erre a szemléletre volna szükség. Magyarországon körülbelül háromszázezer olyan ember él, akik a környezetvédelmet elsődlegesnek tartják. Ehhez jönnek mindazok, akik a Zengő miatt csatlakoztak és támogatják a Zengő-mozgalmat. Ha a szocialisták megváltoztatják a korábbi kormányok rossz döntését, hogy a NATO-lokátor a Mecseki Tájvédelmi Körzetben épüljön meg, akkor ezeket a választókat maga mellé állíthatja. Az olyan éles választási helyzetben, ahol mindig a másikat várjuk befutónak, és minimálisak a különbségek a választásokon, ez a szavazattömeg bizony számíthat. Történelmi példa, hogy 1998-ban, Bős-Nagymaros ügyében felmerült, hogy a Horn-kormány esetleg enged és közeledik a szlovák állásponthoz. Ez tüntetéseket váltott ki a választások előtt. Akkor Fidesz-szavazók szabaddemokratákkal és baloldaliakkal tüntettek együtt. Ez abban a politikai konstellációban egy kormányellenes értelmet kapott. A kérdés tehát az, hogy egy hasonló helyzetet el tud-e kerülni a Medgyessy-kormány. Ha a lokátor esetleg mégis a Zengőn épülne meg, kampány várható a hegyen, petíciók a minisztériumoknál, tüntetések Pesten és Pécsett, fizikai ellenállás a Zengőn. Botrányok, csalódás, szavazatvesztések. 

– Kérdés, hogy tanultak-e a szocialisták 1998-ból. Valóban százezrek pártolnának el a Zengő miatt? 

– Ez országos ügy lett. Olyan közhangulat alakulhat ki, amelyik arra mutat, hogy ez a kormány érzéketlen a környezetvédelmi problémák iránt. Ebből tehát politikai veszteség adódhatna. 

– Nem a téma elfáradására, megkopására játszanak? 

– Inkább a reálfolyamatokat nézném. A lokátor építését még a Horn-kormány döntötte el, az akkori ellenzék egyetértésével. Az engedélyek nagy részét az Orbán-kormány alatt adták ki. Ezt a projektet a Medgyessy-kormány és benne Juhász Ferenc honvédelmi miniszter megörökölte. Komoly tervek készültek, titokban folyt az engedélyeztetési eljárás. Tény, hogy idő kell a kormánynak is az örökölt helyzet megváltoztatásához. Időközben megváltozott a geopolitikai és a nemzetközi jogi helyzet is. A lokátorról szóló döntéskor Magyarország még csak a NATO szigete volt Közép-Európában. Ma már szomszádaink, Románia, Szlovénia, Szlovákia, sőt Bulgária is a NATO tagjai lettek. Már szövetségesek vesznek körül bennünket, tehát pozitívan változott biztonsági helyzetünk. Magyarország időközben
nemzetközi szerződéseket is aláírt a természet (a biodiverzitás, a növény- és állatfajok) védelméről. Ezek alapján a Zengőn élő különleges növények megóvása (például a bánáti bazsarózsa, amelynek 90 százaléka a világon csak itt él) Magyarország kötelezettsége. Egy katonai járm?forgalmat indukáló betonút, amely bevág az erdőbe, valamint a hegytető lekopasztása a lokátor számára ma már tarthatatlan elképzelés. A miniszterelnök négy tárcát kért fel arra, hogy vizsgálják meg az alternatív helyszínek lehetőségét. Mi mást tehet egy józan kormány: kiadja a feladatot. De ahogy egy tankhajónak is több tengeri mérföldet kell megtennie, mire meg tud fordulni, a kormánynak is idő kell az irányváltoztatáshoz. 

– Juhász Ferenc azt mondta: nem ajánlja senkinek, hogy élőláncot alkosson a Zengőn. Mit szól ehhez?

– Az egy demokráciaban nehezen tartható megfogalmazás volt. A Parlament Környzetvédelmi Bizottsága ülésén viszont a bizottság hivatalosan köszönetet mondott a civileknek, hogy képviselték a természet védelmének ügyét. Alapvető hiba volt a kilencvenes évek közepén a Mecsekbe, egy tájvédelmi körzetbe lokátorállomást tervezni. Ezt a helyszínt egyszerűen nem lett volna szabad a modellszámításokhoz tekintetbe venni. A tájvédelmi körzet tabu új objektumok létrehozása számára – ez ilyen egyszerű. Tudni kell, hogy az évek során a helyi civil szervezetek és önkormányzatok folyamatosan tiltakoztak. A környezetvédelmi hatóságok nem akarták kiadni az engedélyt, aztán hatalmi szóval mégis kiadatták velük. A kormány feladata ma 2004-ben a korrekció. 

– Ön szerint épül lokátor a Zengőn? Igen vagy nem? 

– Nem.

– Milyen szerepe lehet ebben az értelmiségi aláíró kampánynak? Eddig kétszázötven közéleti személyiség támogatta a zöldeket a Medgyessy Péternek írt nyílt levélben. 

– A miniszterelnökhöz intézett levélben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, Kossuth-díjas művészek, egyetemi tanárok, kutatók, közéleti személyiségek kérik a miniszterelnököt, hogy a kormány a természeti szempontból páratlanul értékes Zengő feláldozása helyett keressen más megoldást a katonai objektum elhelyezésére. A lista nagyon érdekes: az aláírók között bal- és jobboldali, liberális, szocialista és konzervatív meggyőződés? közéleti személyiségek egyaránt találhatók. A széles értelmiségi összefogás – amely a demokratikus értékek és a környezetvédelem érdekében most létrejött – példa nélkül áll az 1988-1989-es időszak, a rendszerváltás óta. Az aláíró értelmiségiek támogatásukról biztosítják a helyi tiltakozókat és a környezetvédőket, akik fellépnek a lokátor megépítése ellen a Mecseki Tájvédelmi Körzetben. Van a levélnek még egy figyelemreméltó részlete: ez kritizálja az eddigi titkolódzást, az ügy eddigi titkosítását, amely a Magyarország előtt példaként álló demokráciákban elképzelhetetlen lett volna.

– Ütőképes, legitim zöld párt mikor lesz Magyarországon? Összefügghet-e a Zengő Mozgalom tanulságaival?

– Összefügghet. Kezdjük ott, hogy a hazai parlamenti bejutási küszöb nagyon magas a kis pártok számára. Most Grúziában a forradalom után hét százalékra tették a küszöböt. Eredmény: egy párt jutott be, nincs ellenzék, egypártrendszer működik. Hollandiában 0,67 százalék a küszöb, és sokszín? demokrácia virágzik. Jogos holland érv, hogy a demokratikus szavazati arányoknak meg kell jelenniük a parlamentben. Ma hárompárt-rendszer van Magyarországon, és az esély arra, hogy kétpártrendszerré alakul, ami nem jó a demokráciának. Olvasni lehet a két nagy párt közötti háttéralkukról, pénzelosztásról, autópályapénzek közös megszerzéséről. A kis pártok ezt korlátozni tudnák, és sokszín?bbé válna a politikai paletta. Tehát azt gondolom, hogy lejjebb kellene vinni a bejutási küszöböt Magyarországon. 

– Ehhez a választójogi törvény módosítására lenne szükség. Ezt teljesen biztos, hogy soha nem fogják megszavazni, hiszen miért tennének a mai pártok a maguk közös érdeke ellen?

– Egy külső szemlélő azért megfogalmazhat olyan szempontokat, amelyek a reálpolitikába nem tartoznak bele. Gondolkodhatnak a pártok úgy is, hogy lehetséges szövetségeseik jutnak be. Lehetnek olyan racionális számítások, amelyek például a MIÉP és az MDF bejutásával számolnak a jobboldalon, vagy az SZDSZ bejutásával a baloldalon. 

– Így nem szenved csorbát a sokszínűség és a választók képviselete? 

– Az biztos, hogy a politikai reform legitim kérdése a parlamenti bejutási küszöb mértéke. Ha Magyarországon ezt csökkentenék, az ára az lenne, hogy extrém pártok is bejutnának. De úgy gondolom, hogy egy erős demokrácia elviselné ezt. Jó az, ha a centrumpártok is folyamatosan ki vannak téve a kritikának. Ellaposodáshoz és a helyek felosztásához vezet a kétpártrendszer. Az egyik ok, hogy nincs zöld párt a parlamentben, a magas küszöb. Egyébként a rendszerváltáskor szinte minden jelentős pártban volt zöld frakció. Ezek mára eltűntek, marginalizálódtak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek