hetilap

Műsorvezető: Ma látott napvilágot a Szonda Ipsos felmérése, amely szerint meglepően jelentős Fidesz-előny mutatkozik. A Szonda kevésbé szokott ilyen nagy különbséget kimutatni. Mi lehet ezek mögött az eredmények mögött? 

Gergely András: Úgy tűnik nekem, hogy a bizonytalanok tábora nem nőtt tovább, és a vándorlás
megkezdődött most már a Fidesz felé. Ha ez a folyamat folytatódni fog, nagyon nehéz időknek néz elébe az MSZP. Pláne, ha a tagság elhiszi, amit a pártelnök Kovács László ismételget mostanában, miszerint csak elbizonytalanodtak a választók, mert most költségvetési viták vannak. De amint megszavazzák a költségvetést az év végén, minden jóra fordul.

Műsorvezető: Azt hiszem, teljesen komolytalan, amit Kovács mondott. Ilyenfajta ciklikusság nem volt tapasztalható egy-egy költségvetési vita előtt, meg a szavazás után sem, ezt nem támasztják alá az eddigi tapasztalatok. 

Kiszelly Zoltán: Volt Kovács Lászlónak egy másik mondása, miszerint az "MSZP-nek nincsenek ügyei". Ez egyfajta struccpolitikára vall. Száz napokban mért kánaánokkal "köszöntött be" az MSZP-kormány, most pedig van egy gazdasági válság, amely egyrészt az MSZP-től, illetve a kormánytól független, külső okokra vezethető vissza, nagy részben azonban belső okokra is, a kormány gazdaságpolitikájára. Ezt tetézi 

az a szorító tényező, hogy az euró bevezetéséhez egy olyan kényszerpályára állt a magyar gazdaságpolitika, ami a költségvetési kiadások folyamatos csökkentését írja elő, tehát innentől kezdve nem lehet egykönnyen hangulatjavító intézkedéseket tenni. A jövő nagy kérdése, hogy a kormánnyal elégedetlen emberek átállnak-e az ellenzék térfelére. 

Balázsi Tibor: Úgy tűnik, hogy az MSZP-t elérte a kormánypártok sorsa, tehát nem akar szembesülni azzal, hogy mit végzett ebben az országban az elmúlt hónapok során. Inkább jó szokás szerint a másik oldalra mutogat.

Kiszelly Zoltán: Pedig sokkal hitelesebb lenne, ha azt mondaná, hogy ennyi pénzünk volt, ennyit költöttünk, az egyébként tényleg siralmas állapotban lévő kórházakat, egyetemeket, iskolákat rendbe hoztuk, egy kicsit behoztunk az évtizedes lemaradásból. Ezt így sokkal hihetőbbnek tartanám én, mintha azt mondanák, hogy a csúnya Fidesz elvitte. 

Műsorvezető: A Fidesz fejére olvassák, hogy gátlástalanul kampányoló és rágalmazó ellenzék. Szerintetek mennyire oka az MSZP támogatásvesztésének a Fidesz úgymond agresszív magatartása? 

Balázsi Tibor: Az egészen biztos, hogy az oppozíció mindig az ellenzéknek áll jól. Tehát, hogyha a Fidesz támad mint ellenzéki párt, biztos, hogy nem célszer? ezt a szemére hányni. Az meg még nagyobb botorság, hogyha egy ilyen érvre támaszkodva kormányoldalról hasonlóképp válaszolnak, például kampánycsapatokat szerveznek Budapesten. Tehát olyan eszközökkel próbálják visszanyerni a tömegek támogatását, amely eszközök egyszerűen egy kormánypártnak nem állnak jól. 

Gergely András: Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az ellenzék erősen támad. Ki tud zárni kétharmados törvényeket, van elég embere bárhol, akiket csatasorba állíthat, akik megszólalhatnak frissen és kialudtan, míg a kormánypárt emberei sápadtan, fáradtan és gyűrötten szédelegnek elő a kormányülésekről. 

Műsorvezető: Készült egy másik, nagyon érdekes felmérés is, a Medián készítette. A sajtót uraló témákat a közvélemény elé tárva megkérdezte, hogy ezek közül mit tart fontosnak az átlagpolgár, és egy meglepő sorrend jött ki. Kiderült, hogy míg a médiát a bankbotrány uralta, addig a közvélemény a témák rangsorában azt mindössze a hetedik helyre rakta. Az embereket a következő dolgok érdekelték elsősorban: az áfaemelés első helyen, második helyen a személyi jövedelemadó, harmadik helyen az aszálykárok, negyedik helyen az 53. heti nyugdíj, aztán a lakáshitelezés, aztán a gyógyszerárak, és csak ezután következik a brókerbotrány meg a Gyurcsány-féle üdülőügy. Tehát amit a kommunikációban eléggé előkelő helyre tettek, az valahol a legvégén szerepel, egyáltalán nem érdekli az embereket. Úgy tűnik, mégsem a botrányszagú ügyek, hanem a gazdasági döntések hatása hozta az MSZP földcsuszamlásszer? térvesztését.

Balázsi Tibor: Akár mélyebb összefüggéseket is fel lehetne tárni ebből, hogy a rendszerváltozás után bő évtizeddel a demokrácia működését akár alapvetően megkérdőjelező ügyek ellenére az embereket leginkább az áfa érdekli.

Műsorvezető: Az MSZP-kampányt emlegettük itt már többször. A két választási forduló között, amikor nincs kampányidőszak, erőteljesen vádaskodó hangvétel? brosúrákkal, rendkívül éles fogalmazással kimegy az utcára egy párt. Tényleg az idegesség okozhatja ezt, vagy komolyan úgy gondolják, hogy ez hatásos lehet? 

Kiszelly Zoltán: Az elemzők szerint a törzsszavazókra hathat. Megerősíti őket abban, hogy itt az ellenzék aknamunkája az, ami megkeseríti az életünket, míg a kormány nagyon sok lemaradást próbál pótolni. Azt hiszem, a két nagy párt elköveti egymás hibáját, mintha a mostani kormány az előző kormányt próbálná utánozni, a mostani ellenzék meg az előző ellenzéket. Amikor ez az ország nagyon komoly kihívások előtt áll, tehát a májusi uniós csatlakozás után például minden szakmára nagyon komoly feladatok fognak várni, akkor ilyen dolgokkal kéne foglalkozni, és nem a sárdobálással.

Műsorvezető: A baloldal "kapkodásának" a megnyilvánulása szerintem az a sajtóbotrány is, amely a héten történt, s amelynek a középpontjában a Népszabadság áll, ahol megjelent egy szöveg, amelyet Teller Edének, a napokban elhunyt világhír? tudósnak tulajdonítottak. A levél éles kritikát fogalmazott meg az ellenzékkel szemben, tehát egy picit abba a stratégiába illik, amibe az MSZP-s röplapkampány is. De hamar kiderült, hogy a levél nem hiteles, és hogy Teller az utolsó pillanatban, ha esetleg hajlott is volna egy ilyen nyilatkozatra, úgy döntött, hogy nem tesz ilyen megnyilatkozást, mert nem ismeri annyira a magyar valóságot. Az érdekel, hogy a Népszabadság felelősségét hogyan látjátok az ügyben? 

Balázsi Tibor: A legsúlyosabb talán az ügy politikai vonatkozása és a felmerülő újságírói etikai, szakmai kérdések mellett az, hogy amíg valaki nincs eltemetve, egy olyan helyzetet előidézni, amiből első olvasás után is nyilvánvaló, hogy óriási botrány lesz, szerintem erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető. 

Műsorvezető: A Népszabadság ezzel az üggyel óriási presztízsveszteséget szenvedett, mert eddig ekkora malőrt nem követett el. A baloldalnak, úgy látszik, mint egy falat kenyérre, olyan szüksége lett volna erre a Teller-nyilatkozatra. Ez altatta el valószínűleg a gyanúját a Népszabadságnak. Persze hogy baloldali lap, és a kormányt támogatja, csak hát mondjuk ekkora szarvashibát nem követett volna el. Szerintem a Magyar Nemzettel vagy a Népszavával összehasonlítva a szakmaiság és a mértéktartás inkább jellemző volt rá, ez óriási bukta a Népszabadságnak.

Gergely András: Igen, óriási bukta, de főleg politikailag, erkölcsileg és szakmailag. Én azt hiszem, vannak annyira cinikusak, hogy őket a példányszám izgatja elsősorban.

Balázsi Tibor: Szerintem egy polgári lap legfontosabb értéke egy polgári demokráciában a saját maga integritása, amit nem adhat fel azért cserébe, hogy bizonyos politikai erők kezére játsszon. Ha valaki politikai napilap létére belemegy egy ilyen játékba, akkor a hitelét veszti. Az nagyon nagy baj, hogy olyan országban élünk, ahol ezek a kérdések sosem vitattatnak meg.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek