Műsorvezető: Mi is történt az elmúlt héten? Úgy tűnik, hogy néhány, nem ok nélkül türelmes nagybefektető pénzének átcsorgatását láthatjuk. Ebből az átcsorgatásból egy szűk, 60-70 embert jelentő VIP ügyfélkör számlája hízhatott. Nem véletlen talán az áthallás a Postabank 1993 és 98 közötti gyakorlatával. A Kereskedelmi és Hitelbank brókercégénél, a K&H Equitiesnél egy sajátos pénzújraelosztási gyakorlat működött, és kérdés, hogy ez összefüggésbe hozható-e a magyarországi helyi jelentőség? kisebb, illetve nagyobb országos közm?beruházásokkal, melyek kapcsán hazánkban egyfajta újracsoportosítási mechanizmus érhető tetten. A Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése alapján több szerv is vizsgálódik és láthatjuk, hogy a pártok kölcsönösen vádaskodnak, egy nyilatkozatháború dúl.
Katona Tamás: Találgatásokat fogunk hallani nyilván. Ez egy szempontból jön jól. Az elmúlt hetekben az oktatási tárcának a botrányai foglalták el az emberek figyelmében erre jutó szerény helyet. Most a miniszter szabadul, mert egy inkább szocialista körnek tetsző társaság igyekezett feltehetően megtölteni a zsebét. Az érintettek után sokan nyomoznak és ez megint csak azt mutatja, hogy a magyar demokrácia rosszul van kitalálva. Már elmondtuk azt, hogy állandóan túlbiztosítjuk magunkat. Túl sok mindenki nyomoz. Ez olyan, mint amikor egyszerre fölveszünk ugye derékszíjat és nadrágtartót, és amikor ránk jön a baj, nem tudjuk idejében letolni a nadrágunkat. Nem kell még 28 intézményt létrehozni, és még 28 különböző vizsgálatot indítani, amelyek csak arra jók, hogy a végén az eredményt minél zavarosabbá tegyék. Vagy lehet, hogy ez a cél?
Benyhe István: Mindenesetre én Medgyessy Péterhez hasonlóan egy folyamatot vélek látni, ami Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vezetőjének megverésétől, tehát a baseballütőtől indul, és valahol a K&H Equitiesnél tart éppen. Nem tudjuk, hogy merre tart. Amikor Medgyessy Péter erről nyilatkozott, akkor valószínűleg megsejtette a jövőt, és a folyamat valóban láncként feszül. Csak nem tudjuk, hogy a láncnak hol van a vége. Nézzünk csak vissza egy picit. Emlékszünk, az YBL Bank botránya, aztán a Gyomaendrődi Takarékszövetkezet ügye, az Agrobank botránya. Aztán a Postabank-botrány, Princz Gábor ügye talán éppen most kerül bírói szakaszba. Tehát Magyarországon folyamatosan bankügyek vannak, és ez nekem azt súgja, hogy Magyarországon valami nincs rendben a magyar bankokkal. Mintha a Bankfelügyelet rosszul és az állampolgári kontroll rosszul működne. Talán az Állami Számvevőszék nem fordít kellő figyelmet arra, hogy itt az állampolgárok pénzéről van szó, és olyan áthallások, átfolyások vannak, hogy közpénzek kerülnek magánbankokhoz. Ugyanakkor különböző listákon szereplő VIP-személyek, nagyon fontos személyiségek jelennek meg. Az a baj ezzel, hogy miközben a magyar bankokban nagyon-nagyon sok bizonytalanság, probléma van, és miközben komoly multinacionális cégek fontolgatják azt, hogy magyar bankokban nem kötnek le jelentős
összeget, aközben a magyar polgár szorongva számolgatja, hogy a kicsi pénzét melyik bankba teheti. Hol nem ér el hozzá az a folyamat, amelyiket sokan látni vélünk, amelyiknek a végén az történik, hogy esetleg nem kapom vissza a pénzemet. Tehát úgy gondolom, hogy most nagyon nagy baj van a K&H Banknál, egy ilyen nagy banknál történő óriási panama, amelyben furcsa módon egyelőre mintha csak az egyik politikai oldal lenne érintve, ott kiforratlan belső feszültségek vannak, és valamerre szökik a gőz. Mindenesetre az emberek azt akarják, hogy kerüljön végre tiszta víz a pohárba. Tudjuk meg, hogy kik voltak, mit csináltak? A magyar bankrendszer jó kezekben van, vagy nem jó kezekben van? Lesz-e végre normális bankközi állapot Magyarországon? Vagy pedig továbbra is marad a politikai maszatolás, úgy, ahogy Tamás mondta. Mit keresnek ott politikusok, ahol a bankrendszer van? De talán ezt Bod Péter Ákos jobban meg tudná világítani.
Bod Péter Ákos: Nem szeretném, ha az maradna a néző fejében, hogy a magyar bankrendszerrel valami nagyon speciális probléma van. A bankszektor zavaráról csak az ugrik be, hogy amiről nálunk szó van, hasonló történetek előfordultak Amerikában, Angliában is. Az egy izgalmas kérdés, hogy hol áll meg ez a folyamat. Szóba jött László Csaba pénzügyminiszternek a neve, aki a K&H Banknál dolgozott, tehát amikor bajok voltak, ő ott volt. Igaz, nem azért volt felelős, de azért minden magas állású, vezérigazgató-helyettesi beosztású embernél mindig fölmerül később az a kérdés, hogy mit kellett tudnia, mit kellett látnia. Kellemetlen minden szempontból, ha a pénzügyminiszter neve ilyen összefüggésben mozog. Akár csak vétlen VIP-ügyfél volt. Most már nyilván nem lehet lezárni ezt a folyamatot akkor sem, hogy ha nagyon sokan vannak benne, és sok a "pártrésztvevő". De én is úgy látom, amit eddig ti is elmondtatok, hogy mintha nagyobb részben ez egy szocialista ügy lenne.
Mv.: Az újságok nyilvánosságra hoztak egy pár nevet. Csányi Sándorral kezdik, az OTP vezérigazgatójával, ő már cáfolta, hogy őneki ilyen különleges elbánású számlája lett volna. Aztán Pintér Dezső, a tv2 vezetője, Forró Tamás, Demszky Gábor főpolgármester, Gyurcsány Ferenc sportminiszter. Felmerül Alexander Mudura neve, akit az újságok a kormányfő vadászcimborájának és barátjának titulálnak. Gál Imre MSZP-s politikus. Tehát sok politikusnak a neve felmerül. A nagy részük már cáfolta, hogy ő ezen a VIP-listán rajta lenne.
Bod Péter Ákos.: Cáfolták, ezt majd meglátjuk, egyelőre csak tagadták.
Mv.: Nézzük röviden a legújabb eseményeket. Valóban a K&H Banknak, tehát az anyacégnek hét vezetője lemondott, és egy kölcsönös vádaskodás, nyilatkozatháború kezdődött. A Fidesz részéről feltettek néhány kérdést, amelyek leginkább László Csaba felelősségét firtatják. Nyilván az egyik legfontosabb és legaktuálisabb kérdés az lehet, hogy az adatmásolási botrány után, amely példa nélküli Európában, ez a következő botrány elsöpörheti-e László Csaba székét?
Katona Tamás.: Ezek a székek emlékezetem szerint jól megépített és stabil székek a parlamentben. Nem könny? belekerülni, de talán még nehezebb kikerülni belőle. Láttuk, hogy az oktatási miniszter székét nem rázta meg a botrány. Arra azt mondtuk, hogy jó koalíciós partnert nem lehet. Ugyanakkor tudni kell azt, hogy a miniszterelnök számára nagyon fontos ez a két kereskedelmi és hitelbankos ember, Braskovits Tibor, aki most is a kabinetfőnöke és László Csaba, aki a Fidesz-kormányban is helyettes államtitkár volt, már a mi kormányunkban is csinálta a költségvetést, tehát egy nagyon jó szakember költségvetéskészítésben. Ezeket nem fogják
egykönnyen feláldozni.
Bod Péter Ákos: A magyar gazdasági helyzet mostani állapotában a legrosszabbkor jött ez a botrány. A magyar tisztviselők ellopták a pénzt. Ez nyilván kis hír, mínuszos hír lenne külföldön. De miután elég sok olyan hír jelent meg Magyarországról, hogy az infláció kicsivel nagyobb, mint egy hónappal ezelőtt volt, továbbá a fizetési mérleg kétszer olyan rossz, mint tavaly ilyenkor volt, valamint a tőke egy része kimegy, és ezer embernek mondtak most fel, vagy mondanak fel a következő hónapban egy dunántúli városban. Most ebben a helyzetben egy ilyen botrány rosszkor jön, mert ha szárnyal a gazdaság, akkor azt lehet mondani, hogy hát ez a hiba, de egyébként az ügyek nagyobb része jól megy.
2003. 07. 18. (VII/29)
