hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Rabszolgasorsok
Jogfosztottak tízmilliói a 21. században

2003. 06. 02.
Elzárva tartott házi alkalmazottak; elszigetelt külföldi "feleségek"; éhbérért dolgozó mezőgazdasági munkások; futtatott koldusok; prostitúcióra kényszerített gyerekek  – a modern rabszolgákat nem csak távoli vidékeken kell keresni. A szomszédban vannak. Ma, a 21. század elején is emberek tízmilliói élnek rabszolgasorban: alapvető emberi jogaiktól megfosztva, alacsony bérért vagy ingyen dolgoznak emberhez nem méltó körülmények között. Választási lehetőségük nincs. Nem a maguk urai.



A Beninből átcsempészett lányok számára az új élet reménye hamar rémálommá válik. A vizet áruló kislányok naphosszat hét liter körüli terhet cipelnek, s bár zsúfolt utcákon járnak, kilétük mégis felfedetlen marad. Senki nem kérdezi meg, milyen körülmények között élnek, dolgoznak. Ha napi adagjukat nem teljesítik, gazdáik megverik őket. A kimerültség, a depresszió, a mentális és fizikai erőszak tartja őket engedelmességben.

A modern kori rabszolgaság elsősorban a nőket és gyerekeket érinti. Mértékét nagyon nehéz megbecsülni, mivel a legtöbb országban a kényszermunka illegális. Az Anti-Slavery International elnevezésű, a rabszolgaság felszámolásáért küzdő angol szervezet szerint világszerte nyolcmillió gyermek él rabszolgasorban: munkára kötelezik, fegyveres konfliktusokhoz toborozzák, prostitúcióra vagy pornográfiára kényszerítik őket, gyakran adás-vétel tárgyát képezik. 

A szervezet adatai szerint további 111 millió tizenöt év alatti gyermek dolgozik veszélyes körülmények között. Nem járhatnak iskolába, és a legtöbb, minden gyermeket megillető jogot megtagadják tőlük.

Az egyéni szabadság elvesztésének leggyorsabban fejlődő módja az emberkereskedelem. Nyugat-Afrikában hatéves kislányokat szívesen eladnak háztartási alkalmazottnak, a dél-ázsiai kisfiúk az Egyesült Arab Emirátusokban keresett tevehajcsárok, a lányokat pedig többek között Nagy-Britanniába viszik prostituáltnak.

A rabszolgaság szorosan összefonódott az emberke-reskedelemmel. Sokkal köny-nyebb ugyanis olyan személyeket kiszolgáltatott helyzetben tartani, akiknek nincsenek a fogadó országban kapcsolatai, nem ismeri a nyelvet, a kultúrát, és az útlevelének elvételével könyny? lehetetlen helyzetbe hozni. Az emberkereskedők kezébe kerülők száma a legszerényebb becslések szerint évente 700 ezer, mások szerint akár négymillió fő is lehet. Az amerikai Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az USA-ba évente mintegy ötvenezer nőt és gyereket adnak el. Legtöbbször félrevezetés, fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés, domináns pozíció kihasználása révén. A végállomás egy ültetvény, gyár, vendéglátó-ipari egység vagy bordélyház. Ezeket az embereket akaratuk ellenére hurcolják el, tartják fogva, adják-veszik, mint az illegálisan csempészett fegyvereket vagy kábítószereket. Gyakran erőszakot alkalmaznak, hogy engedelmességben tartsák őket. Előfordul, hogy más országból származó nőt "házasság" céljából csábítanak el az otthonától, valójában azonban házi szolgaként használják majd őket, és szexuális erőszak áldozatai lesznek.

Egy tipikus eset történt a kilencvenes évek közepén Floridában. Mexikói nőket jó állásajánlatokkal csábítottak az USA-ba, ahol aztán elszigetelt lakókocsikban találták magukat egy külvárosi negyedben. Prostitúcióra kényszerítették őket, némelyiküket abortuszra is. Ellenállás esetén megverték, halállal fenyegették őket. Az amerikai hatóságok végül felszámolták a bandát, de néhány tagja Mexikóba szökött. 

Civil ellenállás

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!