hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Manipulált képek
Élő adást is retusál az új módszer

2000. 09. 02.
Lehet, hogy az esti hírekben látott, teljesen életh? kép, személy, esemény nem több egy ügyesen manipulált betoldásnál – állítja az MIT Technology Review cím? lap legmodernebb technikát bemutató írásában. A hírek "gyártásának" technikáját több film is feldolgozta már, köztük a Magyarországon is vetített Wag the Dog cím? alkotás, ahol egy balkáni háború előkészítéseként rendeznek meg szívettépő "helyszíni tudósításokat" a hírtelevízió amerikai stúdiójában.



Egy számítógépes reklámfilm tervezése: csak a képernyőn találkozik a repülőgép
a dzsippel    Fotó: iFilm

Steven Livingstone, a George Washington Egyetem politikai kommunikációt oktató
profeszszora egy tavalyi konferencián a döbbent hallgatóságának bemutatott egy
néhány másodperces videoklipet, amely Katarina Witt műkorcsolyázónő 1988-as
bajnokságáról készült. A bejátszáson Witt légies mozdulatokkal lejt, a háttér, a
kamera és a kameraállás nem változik, viszont megtörténik az, amire
sportközvetítésen általában senki nem számít: Witt egyszerűen eltűnik a tévé
képernyőjéről árnyékával, illetve a felverődő jégporral együtt. A hűlt helyén
csak annyi maradt, ami egyébként is látható lett volna, ha a sportoló meg sem
jelenik.

Mi ebben olyan érdekes, kérdezheti bárki: Sztálin már egy fél évszázaddal ezelőtt
is kiretusáltatta az időközben kegyvesztetté vált kádereket a fényképekről, Woody
Allent saját filmjeiben Adolf Hitler és a baseball-sztár Babe Ruth mellett lehet
látni, nem is beszélve olyan közismert produkciókról, mint a Forrest Gump, ahol
szintén valós felvételeket manipuláltak. Ami a jégtáncos bemutatóját az előbb
említettektől megkülönbözteti, az az, hogy Witt virtuális törlése a képernyőről
"valós időben", azaz a felvétellel és a tévénézőknek való közvetítéssel
egy időben történt. Az új technikával a képernyőn mozgó embereket vagy tárgyakat
a másodperc tört része alatt lehet "kiszerkeszteni", illetve beilleszteni, így a
műholdas rendszerrel élőben közvetített adás már nem biztos, hogy az, amit a kamera
ténylegesen rögzített.



Virtuális manipuláció



A képelemek élőben történő manipulálására már nemegyszer volt példa
sportesemények közvetítésénél. Ez történt tavaly nyáron is, mikor a Sportsvision
nev? New York-i cég virtuálisan becsempészett egy hirdetőtáblát egy élő adásban
szereplő baseball-játékos mögé. A látottak után a Sarnoff Corp. nev? New Jersey-i
cég mérnökeinek egy csapata meghívást kapott az olaszországi Vicenzába, a NATO
egyik operatív központjába, hogy a kísérleti fázisban levő videoátviteli
technikát a Koszovóért küzdő szerb harckocsik koordinátáinak gyors
meghatározására alkalmazzák.

A TIGER fedőnevet viselő tervben azonban már nem babra ment a játék.
Sportközvetítés helyett itt egy Predator nevű, a koszovói harcmező fölött 450
méter magasan haladó megfigyelő repülő "élő közvetítését" kellett
manipulálni. A szakembereknek azt kellett elérniük, hogy a Predatortól jövő élő
felvételeket "lefedjék" ugyanarról a tájról készült korábbi felvétellel. A
TIGER, amely automatikusan észlelt bármely, a háttértől elmozduló objektumot,
azonnal továbbította a látószögébe került szerb egységek koordinátáit a
célpontokat meghatározó NATO-hivatalnokoknak. Ez azért számított technikai
bravúrnak, mert a Predator nagy sebességgel mozgott, kamerájának látószöge
folyamatosan változott, az így beérkező felvételnek viszont teljesen fednie kellett
az elektromosan tárolt korábbi felvételeket – és mindezt egy másodperc harmincad
része alatt.

Az új technológia rendkívüli lehetőségeket nyit a megtévesztésre. Egy szintén New
Jersey államban megtelepedett fejlesztő, a Princeton Video Imaging (PVI) cég
demofelvételén például egy külvárosi autóparkoló nyugalmát töri meg szokatlan
esemény: a kisteherautók és személygépkocsik közé egyszer csak nagy dübörgéssel
tankok és harci járművek parkíroznak be. Ha történetesen egy hasonló
"híranyagot" az indiai kormánynak juttatnak el, melyben pakisztáni harckocsik
masíroznak át a határukon, a dezinformáció akár végzetes következményekkel is
járhat.

A virtuális betoldások marketing szakembereit azonban a legkevésbé érdekli a
geopolitika, ők inkább egy újabb, rendkívül jövedelmező piacot, a reklám új
trendjét látják a csúcstechnológiában. A marketing szakemberből 10 éve a PVI
vezérigazgatójává lett Dennis Wilkinson sem leplezhette lelkesedését, amikor a
személyre szabott reklámok új korszakáról beszélt. Olyan adatátviteli trükkökkel
megspékelve, melyekkel az internetet használók vásárlási szokásait lehet nyomon
követni és analizálni, a virtuális képmanipulálással új lehetőség nyílik a
világhálót használó és televíziót néző célcsoportok elérésére. Ez azt
jelenti, hogy míg valaki mondjuk a Pepsit szereti, a szomszédja pedig a Sprite-ot,
mindkettőjüknek a kedvenc üdítője szignálja jelenhet meg otthonában, ugyanabban az
időben, ugyanabban a műsorban – ecsetelte Wilkinson.



A hír szüli az eseményt



Korábban elhunyt színészek az új technikával ismét – akár főszerepben is –
megjelenhetnek a képernyőn. Bár már néhány éve alkalmaztak hasonló megoldásokat,
ami korábban több órás alapos, filmkockánkénti utómunkálatokat igényelt, az ma
már a másodperc tört része alatt megvan.

Ilyen módon rekonstruálta Christopher Bregler, a Stanford Egyetem informatikusa John F.
Kennedynek 1962-ben, a kubai rakétaválság idején mondott beszédét: "Sohasem
találkoztam Forrest Gumppal" – adott el nem hangzott szavakat a néhai amerikai
elnök szájába. A videomanipulálás technikáját alkalmazók valószínűleg hamar ki
fogják meríteni az abban rejlő logikus lehetőségeket. A megfelelő technikai
háttérrel rendelkező személy egy számítógép előtt ülve akár egymaga
kitalálhatja mondjuk egy hír szövegét, a szereplőktől kezdve a világításig
mindent megtervezhet, elvégezheti a vágást, feltöltheti a világhálóra – mindezt
egy laptopról úgy, hogy senki nem vesz észre semmilyen különbséget. Amikor az
amerikai CBS televízió kérésére a PVI elkészítette a tévétársaság ismert
logóját, majd azt virtuálisan ráretusálta New York épületeire, hirdetőtábláira,
szökőkútjaira csatornájuk The Early Show cím? adásában, Amerikában többen hangot
adtak nemtetszésüknek. A The New York Times a média etikátlanságának nevezte az
esetet, mivel az alapjában rendítheti meg a televíziós hírközlésbe vetett bizalmat.
A kameralencse hitelességének eróziójához már csak a "CNN-effektus" szükséges
– azaz amikor a hír szüli az eseményt, nem pedig fordítva –, és az emberiség
megtévesztésének máris újabb eszközeit tartjuk a kezünkben.

Több amerikai médiaszakértő azonban úgy látja, hogy túl nagy kockázattal járna
bármely kormánynak vagy nem kormányzati szervezetnek a valóság ilyen módon való
manipulálása. John Pike, az Amerikai Tudósok Szövetségének elemzője szerint
bármekkorát is fejlődhet a technológia, a képelemek manipulálása mindig veszélyes
eszköz marad a felelős szervezetek számára. "Ha egy emberjogi szervezet megjelenne a
CNN-nél egy ilyen manipulált videofelvétellel, főleg ha olyan szervezetről van szó,
amellyel korábban nem álltak kapcsolatban, szerintem azt a CNN is »radioaktívként«
kezelné" – állítja Pike, aki szerint ilyet egyetlen igazgató vagy főszerkesztő
sem futtatna le. A szkeptikusok azonban sokkal inkább tartanak a 21. század
médiumának, az internetnek a manipulálásától. A világhálóra feltöltött adatok
döntő többsége ugyanis nem ellenőrzött információ. Ez fokozottan igaz azokra a
hírgyárakra, melyeknek forrásai nem eredeti beszámolók, hanem már közvetetten
érkezett információk – véli Pike.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!